Mit hagysz magad után? Ezért érdemes már fiatalon az örökségeden gondolkodnod

A legtöbb férfi harmincas vagy negyvenes koráig szinte egyáltalán nem gondol arra, hogy mi marad utána, ha egyszer szögre akasztja a kabátot. A halandóság kérdése általában az idősebb generációk privilégiuma, vagy olyasmi, amivel csak egy váratlan krízis során szembesülünk. A legfrissebb pszichológiai kutatások szerint azonban az örökségünk tudatos tervezése nem az elmúlásról szól, hanem az egyik leghatékonyabb eszköz a mentális egészségünk javítására és a mindennapi motivációnk növelésére, akár már fiatalon is.

Nem a vagyon a lényeg: az örökség három szintje

Sokan tévesen azt hiszik, hogy az örökség hagyása a milliárdosok hobbija, akik épületeket neveznek el magukról, vagy hatalmas vagyonokat hagynak a végrendeletükben. A kutatók szerint azonban az emberi hagyaték valójában három, egymást átfedő kategóriára osztható:

1. Biológiai örökség: a genetika továbbörökítése a gyerekek révén, vagy tágabb értelemben a saját testünk felajánlása a tudomány és az orvosképzés számára (például szervdonáció formájában).

2. Materiális örökség: a felhalmozott tőke, ingatlanok, vagy az olyan személyes tárgyak és családi ereklyék, mint a fotók, naplók és családtörténetek.

3. Az értékek öröksége: a legfontosabb szint. A kutatások szerint az emberek többsége nem a pénzét, hanem a szellemi értékeit, hitét, kultúráját és erkölcsi példáját szeretné hátrahagyni az utókornak.

Ezt olvastad már?

A modern mindfulness hack: így programozhatod át a stresszközpontodat néhány perc alatt

A hosszú élet titka: miért van szüksége az agyadnak a mindennapi csodákra?

A „hős utazása”: a halálfélelemből merített hajtóerő

Miért kódolt az emberi agyba az a vágy, hogy nyomot hagyjon a világban? A pszichológusok szerint ennek a gyökere a haláltól való egzisztenciális félelemben rejlik. Amikor szembesülünk az elmúlással, óhatatlanul feltesszük a kérdést: mi értelme az egésznek, ha a végén úgyis meghalunk?

Kimberly Wade-Benzoni, a Duke Egyetem professzora szerint az örökségen való gondolkodás segít átlépni a bénító „halálszorongásból” egy produktív állapotba, az úgynevezett „halálreflexióba”. Jesse Bering, az új-zélandi Otago Egyetem pszichológiaprofesszora ezt úgy fogalmazza meg, hogy az életünkre egy kerek történetként, a hős utazásaként tekintünk, amelynek a végén a tanulságot és a morális üzenetet átadjuk a következő generációnak.

Ez a fajta gondolkodás bizonyítottan csökkenti a szorongást és a depressziót, segít elfogadni a múltat, és ami a legfontosabb: értelmet és célt ad a jelennek.

Kezdd el építeni a saját örökségedet még ma!

A kutatások szerint azok a férfiak, akik már korán tisztázzák magukban, mit szeretnének hátrahagyni, a jelenben is sokkal jobb döntéseket hoznak. Nemcsak a szűken vett karrier- és profitcélok mentén mozognak, hanem olyan vállalkozásokat építenek, amelyek pozitív hatással vannak a társadalomra, és nagyobb hajlandóságot mutatnak a jótékonykodásra vagy a környezetvédelemre is.

Hogyan kezdheted el?

• Írd le az „örökség-ambícióidat”: Wade-Benzoni és kollégái szerint érdemes papírra vetni, hogyan szeretnéd, hogy emlékezzenek rád a barátaid, a családod vagy a kollégáid.

• Mutass példát a tetteiddel: az értékek átadása nem nagy szónoklatokon, hanem a mindennapi döntéseken és a morális integritáson múlik.

• Készíts „szellemi végrendeletet”: írd le vagy vedd hangra az életed legfontosabb tanulságait, az akadályokat, amiket leküzdöttél, és azokat a filozófiákat, amelyek segítettek a talpon maradásban.

Bár az örökségedet végül nem te fogod kontrollálni, hanem azok, akik öröklik, az építkezési folyamat megadja neked a létező legnagyobb luxust: a tudatot, hogy az életednek súlya és jelentősége van. Ez a szimbolikus halhatatlanság, ami már ma jobbá teszi a mindennapjaidat.

Forrás: BBC Future

Borítókép: Karl Fredrickson, Unsplash