3 kérdés, amit érdemes feltenned magadnak, amikor elakadsz az életben
Bármilyen jelentős esemény – legyen az egy világjárvány vagy akár egy munkahelyváltás-, megterhelő lehet, amitől úgy érezheted, mintha elfogyott volna a levegő körülötted.
A nehezebb periódusok az élet velejárói, de nem kellemes ezeket megtapasztalni. Ha úgy érzed falba ütköztél az életedben, akkor eljött az a pont, hogy egy pillanatra meg kell állnod. Azért, hogy minél gyorsabban átlendülj ezeken a helyzeteken és minél kevesebb álmatlan éjszakát okozzanak, érdemes egy szusszanásnyi szünetet tartani, amikor van lehetőséged átgondolni, hogy hol tartasz, hova szeretnél eljutni és épp merre visz az utad. Az alábbi három kérdés vonalvezetőként szolgál ahhoz, hogy könnyebben rendezd a gondolataidat.
Tényleg gondoskodsz magadról?
A bizonytalan időkben különösen könnyű elengedni a gyeplőt, és olyan negatív spirálba kerülni, mint a túl sok munka, az éjszakázás, kevés alvás, túlzott mennyiségű alkoholfogyasztás vagy a megfelelő minőségű táplálék hiánya. Fontos, hogy biztosítsd a szervezeted kiegyensúlyozott működését, hiszen félig üres tankkal sem indulnál útnak Budapestről mondjuk Firenzébe. Az elhivatottság és a terhelhetőség szép dolog, de nem kell mártírként felőrölnöd magad – szakíts időt arra, hogy karban tartsd a gépezeted.
Ezen túlmenően van egy még fontosabb vetülete az önmagadról való gondoskodásnak. Magával szemben az ember mindig sokkal kritikusabb és szigorúbb, de jusson eszedbe, mit tennél, ha az egyik barátod érezné úgy magát, mint most te. Mit mondanál neki? Megkérdeznéd, hogy mi okozza ezt a túlterheltség érzést? Tedd fel magadnak is ezt a kérdést! Készíts listát, hogy mi az, ami lecsapolja az energiád és mi az, ami feltölt.
A belső világodra is fordíts figyelmet, és keresd a harmóniát önmagaddal, mert ha ez felborul, könnyebben elér a kiégés a mindennapok kihívásaiban – hidd el, a világ nem fog megváltozni, se az emberek viselkedése nem lesz más, ezért meg kell tanulni, hogyan hárítsd el ezek káros befolyását.
Mit építesz?
A halál elkerülhetetlen része az életnek, és bármikor bekövetkezhet, talán most még inkább szembesültünk ezzel. Nem kell minden napot rettegéssel töltened, de nem véletlenül mondják a művelt franciák, hogy c’est la vie, az élet ilyen, és ezzel együtt kell élni. Az a jó, ha az időbeli korlátok a feszültség helyett motiválnak.
Ha ezt a szemléletet kombinálod a kérdéssel, vagyis hogy mi az, amit építesz a munkáddal, a hobbiddal, a mindennapjaiddal, az segít felfrissíteni a fókuszt a jelennel kapcsolatban. A véget nem érő feladatlisták és napi rutinok tengerében könnyű felaprózódni, és csak az előtted álló 24 órákra koncentrálni, de közben fontos, hogy lásd magad körül a nagyobb képet. Ezt a célt nem könnyen, egyik napról a másikra fogod elérni, de arra kell törekedned, hogy minden napod ha csak egy centit is, de közelebb vigyen ehhez. Állj meg, és gondolkodj el azon, mit szeretnél, milyen legyen az életed 10 év múlva, vagy mi az, amiről szeretnéd, hogy egyszer majd emlékezzenek rád.
Mi a következő lépés?
Miután a fentieket tisztáztad, büszke lehetsz magadra, ugyanakkor a munka java része még csak most kezdődik, ugyanis lépéseket kell tenned a megvalósítás felé. Nem kell azonnal 180 fokos fordulatot vennie az életednek, az első lépés lehet kicsi, de határozott, a lényeg, hogy kezdd el. Nem egy nap alatt kell megoldanod az életed, a hangsúly a folyamatos, kitartó munkán van.
Kérdezd meg magadtól: „Mi a legkisebb, de azonnali dolog, amit megtehetek annak érdekében, hogy előrébb jussak?” Lehet például a célod, hogy leadj 10 kilót. Akkor kezdd azzal, hogy napi 30 perc mozgást beiktatsz a rutinodba, kezdheted akár intenzív sétával vagy könnyed kocogással. Ha saját vállalkozásod van, de úgy érzed elakadtál, keress például egy tanácsadót, aki külső szemmel friss ötleteket hozhat.