Más ember lennél, ha máshol nősz fel? Így formálja a környezet a személyiségedet

A személyiségünk nemcsak velünk született adottságokból áll. Egyre több kutatás mutatja, hogy az a kulturális és társadalmi közeg, amelyben felnövünk, alapvetően befolyásolja, hogyan gondolkodunk, döntünk és viszonyulunk önmagunkhoz és másokhoz. De meddig terjed a környezet hatása, és hol kezdődik az „igazi én”?

Egy indiai faluban egy gyermek által feltett kérdés – hogy ha Európában megeszik a tehenet és a disznót, akkor miért ne ennének kutyát vagy macskát is – pontosan rávilágít arra, mennyire természetesnek vesszük a saját normáinkat. Ami az egyik kultúrában magától értetődő, az egy másikban erkölcsileg elfogadhatatlan. Ezek az élmények sokaknál vetik fel a kérdést: vajon ugyanaz az ember lennék-e, ha máshol nőttem volna fel?

Génekkel születünk, személyiséggé válunk

A klasszikus „öröklés kontra környezet” vita ma már jóval árnyaltabb, mint korábban. A modern pszichológia és genetika egyetért abban, hogy a személyiség nagyjából fele genetikai eredetű, a másik felét pedig a környezet alakítja. Ikervizsgálatok millióinak elemzése alapján a kutatók arra jutottak: az intelligencia például erősebben kötődik a genetikához, míg a személyiségjegyek – mint az extrovertáltság vagy a nyitottság – sokkal érzékenyebbek a társadalmi hatásokra.

Ezt olvastad már?

Budapesten ad koncertet Kiefer Sutherland, a 24 egykori sztárja

15 millió dollárért kelt el a Superman-képregény, amit Nicolas Cage-től loptak el

Ez azt jelenti, hogy a gének inkább egy lehetőségtartományt jelölnek ki, amelyet a környezet „tölt meg tartalommal”. Egy alapvetően nyitott személyiségű ember például csendesebb kultúrában visszafogottabbá válhat, miközben belső késztetései nem tűnnek el teljesen. A kutatók szerint hajlamosak vagyunk olyan helyzeteket és közösségeket keresni, amelyek összhangban vannak a velünk született hajlamainkkal – de ezek a hajlamok másképp fejeződnek ki különböző kultúrákban.

Kultúra, agy és énkép

A kulturális pszichológia kutatásai szerint nemcsak a viselkedésünk, hanem az énképünk is eltérően alakul. A nyugati társadalmakban az emberek jellemzően egyéni tulajdonságok mentén határozzák meg magukat: okosnak, viccesnek, ambiciózusnak tartják magukat. Kelet-Ázsiában ezzel szemben sokkal hangsúlyosabbak a társadalmi szerepek: valaki elsősorban gyermekként, szülőként vagy közösségi tagként gondol önmagára.

Agyi vizsgálatok is alátámasztják ezt a különbséget. Egyes kísérletekben a nyugati résztvevők önmagukra gondolva aktiválták az önreflexióért felelős agyterületeket, míg kínai résztvevőknél ugyanezek a területek akkor is aktívak voltak, amikor az édesanyjukra gondoltak. Más kutatások azt mutatják, hogy a tekintélyhez való viszony, a szabálykövetés vagy az alkalmazkodás mértéke is jelentősen eltér attól függően, hol nő fel valaki.

Egy 22 országot vizsgáló friss tanulmány szerint az önfegyelmet és kötelességtudatot hangsúlyozó kultúrákban élők szervezettebbnek és szabálykövetőbbnek bizonyulnak, míg az egyénibb, rugalmasabb társadalmakban magasabb az együttműködési készség és az élmények iránti nyitottság.

Filozófiai kérdés marad?

A tudomány mellett a filozófia is régóta foglalkozik azzal, mi tesz minket azzá, akik vagyunk. Egyes nézetek szerint az identitásunk alapja biológiai: ugyanaz az ember maradnánk akkor is, ha minden emlékünk eltűnne. Mások úgy vélik, létezik egy „belső, valódi én”, amely kultúrától független. A társadalmi konstruktivista megközelítés ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy az identitásunk elválaszthatatlan a környezetünktől, amelyben élünk.

A valóság valószínűleg ezek között helyezkedik el. A személyiség nem kőbe vésett, de nem is teljesen formátlan. Akik több kultúrában éltek már, gyakran tapasztalják, hogy más-más oldaluk kerül előtérbe különböző országokban, miközben mégis önmaguk maradnak.

Hogy pontosan milyen emberré váltál volna egy másik országban vagy kultúrában, arra nincs egyértelmű válasz. De egyre biztosabbnak tűnik: a személyiségünk nemcsak bennünk van, hanem abban a világban is, amelyben felnövünk.

Forrás: BBC Future

Borítókép: Freepik