Hogyan tovább, lakáspiac?

A javuló gazdasági kilátások és a mérséklődő kamatok hatására idén többen dönthetnek lakásvásárlás mellett. Az MBH Index szakértői 4-8 százalékos nominális áremelkedésre számítanak az idén. A vonzóbb elhelyezkedésű, falusi CSOK-képes, illetve stabil munkaerőpiacú településeken jobban nőhet a kereslet – írja a Bank360.hu.

A tavalyi drasztikusan csökkent kereslet után az idén élénkebb lakáspiacot várnak az MBH Index elemzői. A javuló gazdasági kilátások, illetve a mérséklődő kamatszintek lehetővé tehetik, hogy többen döntsenek a lakásvásárlás mellett. A tranzakciószámok tehát várhatóan magasabbak lehetnek, mint 2023-ban, ugyanakkor még továbbra is több tényező nehezíti a vásárlók dolgát, így vélhetően nem éri majd el a gazdát cserélő ingatlanok száma a 2021-es szintet, inkább a 2020-as és a 2022-es szinten mozoghat. A visszaeső kereslet miatt 2023-ban az első negyedévet kivéve szinte egy helyben topogtak a lakásárak Magyarországon.

Az egyelőre elérhető második negyedéves adatok szerint egy év alatt 4,4 százalékos növekedés volt megfigyelhető 2022 azonos negyedévéhez képest.

Az év második fele az alacsony adásvételszámok alapján szintén inkább a piac stagnálásával folytatódhatott. Mivel 2023-ban az infláció 17,6 százalékra nőtt, a reál lakásárak jelentősen visszaestek, 2023 második negyedévére elérhető adatok szerint a reál lakásár -14,3 százalékos volt 2022 második negyedéve óta.

Hogyan alakulhatnak a lakásárak 2024-ben?

Idén a növekvő kereslet emelheti az árakat. A családtámogatásokat igénybe vevők köre ugyan szűkült, ugyanakkor a megmaradt kedvezményezettek a korábbiaknál jóval magasabb hitelösszegeket kaphatnak, tehát nekik nagy valószínűséggel nem kell várniuk az alacsonyabb piaci lakáshitelkamatokra, hiszen a lakásvásárlás sok esetben megvalósítható a kedvezményes hitelekből és támogatásokból is.

A CSOK Plusz nem tesz különbséget a használt és az új lakások között, így a magas összegű kedvezményes hitelösszegek a használt lakások esetében is elérhetők lettek, ami egyes vásárlókat az új lakások választása helyett a használt piac felé terelhet, hiszen most eltűnik a nyomás a minél magasabb összegű állami források kihasználására az új lakások választásával. Ugyancsak ezt a hatást erősíti, hogy a CSOK Plusznál az áfa-visszaigénylésének lehetősége is megszűnt, ami korábban csökkenteni tudta a használt és az új lakások közötti árkülönbségeket a támogatások igénybevételénél.

Szintén erősödhet a falusi CSOK-os települések ingatlanpiacán tapasztalható kereslet, hiszen a további gyermeket nem tervező családok számára csak ezekben a falvakban maradt elérhető az állami segítség a lakásvásárláshoz, illetve a 2630 preferált településeken a falusi CSOK mellett a további gyermeket tervezők még a CSOK Pluszt is igényelhetik.

2024-ben az MBH Index várakozásai szerint így a jobb elhelyezkedésű, falusi CSOK-os, illetve a stabil és prosperáló munkaerőpiacú településeken várható nagyobb keresleti növekedés, és ezáltal az ingatlanárak nagyobb mértékű növekedése.

Összességében országos szinten az idei évre az elemzők 4-8 százalék körüli nominális áremelkedést valószínűsítenek a lakóingatlanok piacán. Ettől lehetnek eltérések, például olyan helyszíneken, mint a nagyobb ipari beruházások környéke, ahol hirtelen nagyobb kereslet jelenik meg a lakások iránt.