Drasztikus áremelkedés a nyaralóövezetekben

A nyaralókban telelők verik fel az árakat az üdülőövezetekben.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

ingatlan - ingatlanpiac - nyaraló

Drasztikus áremelkedés zajlik a nyaralóövezetekben a pandémia első hulláma óta, legutóbb a Velencei-tó környéki ingatlanok drágultak jelentősen, de a Balaton déli partján épült újlakások jelenleg is kiugróan magas négyzetméterárai is tovább nőhetnek a jövőben.

Az árakat a kereslet húzza felfelé: minden üdülőövezet kedvelt célpontja lett a befektetőknek, de jellemzővé vált az is, hogy a fővárosi, városi agglomerációk helyett inkább nyaralókba költöznek ki az ingatlantulajdonosok – mutat rá az OTP Ingatlanpont friss elemzésben.

hirdetés
hirdetés

A nyaralóövezetekben minden ingatlantípus iránt jelentős kereslet mutatkozik, a telkek, felújításra szoruló ingatlanok az építőanyagok drágulása és a szakemberhiány ellenére is keresettek.

A pandémia nyomában kibontakozó gazdasági válság általánosságban kevésbé rengette meg a magyar ingatlanpiacot, de különösen igaz ez a legnépszerűbb nyaralóövezetekben, ahol jelentős drágulásnak is szemtanúi lehettünk. Az OTP Értéktérkép adatai szerint a pandémia első évében Somogy megyében – a Balaton déli partján megnőtt keresletnek köszönhetően – csökkent országos összevetésben a legkisebb mértékben a forgalom, mindössze 5 százalékkal, miközben itt drágultak a leginkább az ingatlanok. A tó körül, Siófok mellett, az északi parton Balatonalmádi és a Tapolca járásban is 30 százalakot ( Balatonfüred környékén pedig 20 százalékot) meghaladó volt a drágulás, és immár hasonló arányú és irányú elmozdulást látunk a Velencei-tó északi és déli partján is.

„Az áremelkedésben egyértelműen kimutatható szerepe van annak, hogy a pandémia nyomában a fehérgalléros munkakörökben általánossá váló távmunka hatására sokan döntöttek úgy, hogy a lakhelyüket, a városi életüket részben vagy egészében maguk mögött hagyva, egy nyaralóba helyezik át” – mutat rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. “Az árszintemelkedést magyarázza az elmúlt években épített, magas áron értékesített újlakások növekvő száma is az eladásokban, amelyeket bár részben nyaralóknak szántak, most sokan nem csak a főszezonban használnak” – teszi hozzá a szakértő, aki szerint az áremelkedés mögött meghúzódó markáns keresletet fűtik a főváros helyett nagy számban az üdülőövezetek felé forduló befektetők, akiknél nem ritka, hogy sikerül egész évre kiadniuk a népszerűbb ingatlanokat. Őket a beutazó turizmus és a nagyvárosi airbnb-kiadások visszaszorulása ösztönözte nyaralóvásárlásra.

hirdetés

Tavaly a magánnyaralók, idén az újépítésű lakások a sláger a Balaton déli partján

„A pandémia első hullámában, tavaly tavasszal intenzív érdeklődés mutatkozott a magánnyaralók, önálló házak iránt, idén ugyanakkor az újépítésű társasházi lakások a legkeresettebbek a Balaton déli partján” – jegyezte meg Katona Tamás, az OTP Ingatlanpont siófoki irodájának vezető értékesítési tanácsadója, aki szerint mára megszokottá vált, hogy a vevők tartós használatra keresnek nyaralókat a tó partján. „A nem megfelelő energetikai állapotban lévő, felújításra szoruló önálló magánnyaralók téliesítése rendkívül drága, egy 50-100 négyzetméteres ház fűtési rendszerének kiépítése 3,5 millió forint is lehet, és erre jön még rá a nyílászárócsere átlagosan 1,5-2 millió forintos költsége. Ezzel szemben az újépítésű lakások kényelmes megoldást kínálnak a Balatonra költözőknek” – tette hozzá a szakértő. A piac élénkségét és a kereslet felfokozottságát jól mutatja, hogy egy ingatlan akár két héten belül is gazdát cserélhet, az alku mozgástere is minimális.

Népszerűek az agglomerációs települések az északi parton

A nyaralók egész éven át tartó használatának igénye az északi parton sem ritka, bár a kép némileg más, mint délen. „Ez a típusú kereslet az első hullám után volt nagyon látványos, bár most is gyakran találkozunk ilyen vevői igényekkel. A kiköltözők kevésbé keresik a forgalmasabb városokat, inkább az agglomerációs települések az elsődleges célpontok, ahol a tulajdonosok nyugodt, csendes környezetben, a világ zajától és a pandémia fenyegetésétől elzártan élhetnek” – tette hozzá Tóth Tibor, az OTP Ingatlanpont stratégiai partnere. Nagy népszerűségnek örvendenek a telkek és az akár erősen felújítandó ingatlanok is, a felújítási-építési munkálatokkal járó nehézségek (megállíthatatlanul dráguló építőanyag-árak, szakemberhiány) itt nem tartják vissza a vásárlókat.

A Velencei-tó déli partjának infrastruktúrájával kiváló opció a kiköltözőknek

„A Velencei-tó északi partja a panorámájával, a déli az infrastruktúrájával vonzza a költözni vágyókat, az utóbbi kapcsán elsősorban a vasút közelsége a meghatározó” – mutatott rá Lepsényi Kornél, az OTP Ingatlanpont velencei irodájának vezető értékesítési tanácsadója. A kereslet a tó teljes körzetében nagyon erős, az áremelkedés pedig a balatoni ingatlanpiachoz hasonlóan drasztikus; a luxusingatlanoknál előfordulnak a millió forint feletti négyzetméterárak is, az újépítésű lakások 700 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el; a belépő szint 500 ezer forint, ennél alacsonyabb áron nem találni ingatlant a tó környékén. A szakértő szerint az újépítésű lakások itt is keresettek, a motiváció azonos a Balaton déli partján érdeklődőkével: kevesebb velük a gond. A gyermekkel költözőknek a déli part különösen vonzó lehet a gazdagabb egészségügyi és oktatási infrastruktúra és a vásárlási lehetőségek, a szupermarketek miatt.

Nem csak a járványtól függ, hogy a jövőben is telelünk-e a nyaralókban

Kérdés ugyanakkor, hogy tartós marad-e a nyaralók egész éven át tartó használatának igénye, ezt legnagyobb mértékben a járvány, valamint a jelenleg még alakulóban lévő új foglalkoztatási formák befolyásolják majd. „Jól látható volt, hogy az első hullám keltette pánikban sokan döntöttek a kiköltözés mellett, amit a távmunka általánossá válása tett lehetővé; a jövőben esetleg sorozatossá váló járványhullámok is a sűrűn lakott nagyvárosokból kifelé tolhatják a keresletet. Ha viszont a komoly hatással járó járványhullámok elmaradnak, a munkáltatók fokozatosan visszatérésre kérhetik a munkavállalókat, ahogy ez több vállalatnál már meg is történt. A hibrid munkavégzés is kezd terjedni, így pedig sokak számára talán már nem lesz opció a kétlakiság fenntartása” – magyarázta Valkó Dávid.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Mbappé rosszul fogadta Messi érkezését, de edzője szerint marad a PSG-ben
Következő cikk A gumiabroncsgyártásban hasznosítaná újra a műanyag palackokat a Continental