Tovább fűtheti az inflációt a magyar bérek gyors növekedése

A bérnövekedés üteme egész Közép-Európában meghaladja az EU átlagos szintjét, ami a monetáris politika normalizálása terén vet fel nyugtalanító kérdéseket. A kamatcsökkentési ciklusok a jövőben lelassulhatnak, az infláció pedig új erőre kaphat – derül ki a Portfolio.hu elemzéséből.

A kétszámjegyű bérnövekedések egész Kelet-Közép-Európában fokozott óvatosságra inthetik a jegybankokat. A régió bérdinamikája messze felülmúlja az átlagos uniós szintet, ami a kamatcsökkentések mérséklődéséhez vezethet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az elmúlt héten lassított a kamatcsökkentési ütemen: a korábbi 50 bázispontos vágások után már csupán 25 bázispontos lazítás jött, és elképzelhető, hogy idén már szinte egyáltalán nem mérséklődik tovább a kamat. A cseh jegybank szintúgy mérsékelheti a kamatcsökkentési tempót, a lengyelek pedig tovább halogathatják a lazítást.

2024 első negyedévében 5,5 százalékkal nőttek az óránkénti munkaerőköltségek az Európai Unióban az előző év azonos időszakához képest. Az Eurostat adatai azonban arra engednek következtetni, hogy a kelet-közép-európai régióban ennél sokkal látványosabb a növekedés.

Magyarországon a munkaerőköltségek és a bérek egyaránt 13,7 százalékkal gyarapodtak, ami mindkét esetben az ötödik legnagyobb növekedésnek számít az EU-n belül.

Tavaly még kétszámjegyű drágulás sújtotta a régiónkat, mostanra azonban megszelídülni látszik az infláció. A Reuters elemzése hangsúlyozza: Kelet-Közép-Európában jelentős a munkaerőhiány, a bérnövekedés üteme azonban rendkívül gyors, és ez komoly kockázatot jelent az inflációra nézve. A probléma a lengyel döntéshozókat is aggasztja, hiszen a közép-európai országban 10 százalék felett nőnek a bérek. „Nagyon aggasztó, ami a bérekkel történik” – mondta júniusban Ludwik Kotecki, a lengyel jegybank döntéshozója, aki arról is szót ejtett, hogy az árak alakulására nézve ez a legfőbb veszély. Szavai alapján pedig nagyon úgy tűnik, hogy a lengyel jegybank nem hajlandó lazítani a monetáris feltételeken.

Csehországban a szolgáltatások árának növekedése okoz hasonló nyugtalanságot. Eva Zamrazilova, a cseh jegybank alelnöke a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy nem lát különösebb kihívást az első negyedévi bérnövekedésben, a magas szolgáltatási árak viszont kockázatot jelentenek.

Magyarországon mind a bérek intenzív növekedésére, mind a szolgáltatások inflációjára érdemes lesz figyelni, mivel jellemző a visszatekintő infláció alapú árazás.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke egy jegybanki konferencián arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy a szolgáltató szektor inflációja és a magas bérdinamika miatt „nem dőlhetünk hátra”, mivel a következő hónapokban emelkedésnek indulhat az infláció.

Ebbe az irányba mutatnak az aktuális béradatok is. Áprilisban 645 300 forint volt a bruttó átlagkereset, ami 13,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot. A rendszeres (prémium, jutalom illetve egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkeresetet nagyjából 596 200 forintra becsülik, ami 13,9 százalékkal múlja felül az előző év azonos időszakában mért értéket.

„Amennyire pozitív változásokat indukálhat a magas bérdinamika a reálgazdaságban, ugyanannyira jelez kockázatot is” – írta elemzésében Virovácz Péter, az IGN Bank vezető közgazdásza. A jelenlegi adatok alapján arra számítanak, hogy az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában tapasztalható 10 százalékos bérnövekedés, ami – az állami és a non-profit szektorokban megfigyelhető változások figyelembevételével – a nemzetgazdaság egészében is 12 százalék körüli keresletbővülést eredményezhet. Mindez – hozzászámítva a háztartások óvatossági motívumának oldódását és a kereslet erősödését – növelheti a cégek átárazási erejét és hajlandóságát is. „Ez pedig ismét felveti az ár-bér spirál esetleges kialakulásának kérdését” – véli Virovácz.

Az elemzők azt várják, hogy a jegybank érdemben már nem csökkenti a kamatokat. Az MNB a legutóbbi kamatdöntést követően szintúgy az óvatosságot hangsúlyozta, amikor arra hívta fel a figyelmet, hogy „a globális és hazai dezinflációt övező kockázatok, a nemzetközi befektetői hangulat változékonysága, illetve a globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpolitikája előretekintve is óvatos és türelmes monetáris politikát indokol”. Kiemelték: a tanács folyamatosan elemzi a beérkező makrogazdasági adatokat, az inflációs kilátásokat, továbbá a kockázati környezet változásait, amelyek alapján megfontoltan, adatvezérelt módon dönt az alapkamat mértékéről.