Tényleg hazánk az EU legszegényebb országa?

Az Eurostat nemrég közzétett adatai szerint tavaly Magyarországon volt a legalacsonyabb az egy főre jutó tényleges fogyasztás az Európai Unión belül.

A napokban ismertette az EU-n belüli egy főre jutó tényleges fogyasztással (AIC) kapcsolatos adatait az Eurostat. A felmérésből kitűnik, hogy e téren Magyarország sereghajtóvá vált az Európai Unióban, vagyis ha kizárólag e mutatót vesszük alapul, akkor hazánk a legszegényebb ország a nemzetközi szervezeten belül. Az AIC-mutató egyébként a megvásárolt árukat, illetőleg a szolgáltatásokat méri, vagyis pontosabb képet egy adott ország tényleges életszínvonaláról, mint a gyakran emlegetett bruttó hazai termék, azaz a GDP. A statisztikusok általában azt figyelik, hogy melyik országban mennyi árut tudnak megvásárolni a fogyasztók, hány különböző szolgáltatást tudnak igénybe venni, és az egészet vásárlóerő-paritáson szokás mérni, hiszen így lehet a legegyszerűbben kiküszöbölni az egyes országok árszínvonala közötti különbséget. Az Eurostat egyébként minden esztendőben közzéteszi ezt a mutatót, mégpedig az EU átlagához viszonyított százalékban.

Az idei jelentés szerint Magyarországon 72 százalékon áll a mutató, ez pedig uniós viszonylatban a legalacsonyabb értéknek számít.

Igaz, a 2023-as eredményhez (70 százalék) képes hazánk még némi fejlődésre is képes volt, de az előny elenyésző, ha hozzászámítjuk, hogy Bulgáriában ugyanezen idő alatt 70-ről 74 százalékra javult az AIC-mutató. És jelen helyzetben még az is sovány vigaszt jelent, hogy Magyarországon 2010 óta töretlen a növekvő trend. Itt ugyanis nem magát a növekedés tényét, hanem annak volumenét érdemes nézni, és sajnos azt láthatjuk, hogy hazánk az elmúlt években mindig csigalassúsággal araszolt az EU-s átlag irányába, míg a román, a horvát és a bolgár fejlődés jóval gyorsabb ütemben zajlik. Az AIC-mutató szerint egyébként Luxemburg az Európai Unió leggazdagabb országa, hiszen itt az uniós átlag 141 százaléka az egy főre jutó tényleges fogyasztás. A rangsor élvonala Hollandiával (120%), Németországgal (118%), Belgiummal (112%) és Ausztriával (112%) folytatódik.

Az Eurostat közzétett egy másik listát is, mely a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján állítja sorrendbe az EU-s országokat. Ebben az összevetésben Magyarország már korántsem áll annyira rosszul, hiszen itt a magyar mutató az uniós átlag 77 százaléka. Így hazánk továbbra is három államot utasít maga mögé, igaz, előnye tendenciózusan csökken. Ha pedig a régió országait tekintjük mércének, akkor azzal kell szembesülnünk, hogy Szlovénia (91%), Csehország (91%) és Litvánia (88%) fölényesen előz minket, de még Észtországhoz (79%), Lengyelországhoz (79%), sőt Romániához (78%) képest is lemaradásban vagyunk. Ugyanakkor Magyarországnál is rosszabbul teljesített Szlovákia (75%), Lettország (71%) és az egyre nagy léptékben felzárkózó, de roppant mélyről indult Bulgária (66%) is.