Oroszország leállította az Európába irányuló földgázszállítást – mit jelent ez számunkra?

Az orosz Gazprom energiaipari óriáscég január 1-jével hivatalosan leállította az Ukrajnán keresztül Európába irányuló földgázszállítást. A döntés hátterében az ötéves tranzitszerződés lejárata áll, amelynek meghosszabbítását az ukrán fél többször is elutasította.

A Gazprom közleménye szerint az ukrán Naftohaz és az orosz fél közötti új szerződés megkötése technikailag és jogilag is lehetetlenné vált. Így január elsejétől már nem érkezik földgáz az Ukrajnán át futó vezetékeken. Az orosz gázt Európába szállító legrégebbi útvonal lezárása egy hosszú évtizedes konfliktus újabb fejezete.

Milyen hatással lehet ez Európára?

Az Európai Unió az elmúlt években intenzíven dolgozott az orosz energiafüggőség csökkentésén, különösen a 2022-es ukrajnai háború kirobbanása óta. Az orosz-ukrán gáztranzit éves szinten 40 milliárd köbméter földgázt érintett, így az ellátás most más forrásokra hárul.

A Gazprom továbbra is exportál gázt a Fekete-tengeren át futó TurkStream vezetéken keresztül, de az ukrán tranzit megszűnése új kihívásokat jelent az európai piac számára.

Mi a következő lépés?

Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy az ukrán tranzitszerződés nem kerül meghosszabbításra, de nem zárta ki új megállapodások lehetőségét harmadik felek – például magyar, szlovák vagy török cégek – bevonásával.

Kijev viszont közölte, hogy az Európai Bizottság kérésére hajlandó újraindítani a tranzitot, de csak nem orosz eredetű földgázzal.

Mit jelent ez Magyarország számára?

Magyarország, mint az egyik fő érintett az orosz földgázellátásban, várhatóan nagyobb hangsúlyt helyez az alternatív szállítási útvonalakra, mint például a TurkStream vezeték vagy az Azerbajdzsánból érkező források.

Az energiaellátás biztonsága most még inkább fókuszba kerül, különösen az energiaárak stabilitása és az ellátás folyamatos biztosítása érdekében. Az ukrán energiaügyi miniszter szerint az orosz gáztranzit leállítása történelmi esemény, amely az ország nemzetbiztonságának megerősítését szolgálja.

Az európai és hazai fogyasztók számára a következő hónapokban kiderül, hogy ez a döntés milyen hatással lesz az energiaárakra és a fűtési szezon ellátásbiztonságára.

(MTI)