Mit jelentene Magyarország számára az orosz leválás?

Szijjártó Péter „a magyar rezsicsökkentés elleni támadásnak” nevezte az orosz energiaimport felszámolásáról szóló EU-s tervezetet, kiemelve, hogy az intézkedés nyomán körülbelül 600 milliárd forinttal nőne az ország energiaimportjának költsége. A Portfolio.hu utánajárt, megfelel-e a valóságnak a külgazdasági és külügyminiszter kijelentése.

Szijjártó Péter a szerdai kormányülés szünetében, egy Facebook-videóban fejtette ki, hogy az Európai Bizottság nemrégiben bejelentett orosz leválási terve valójában nem más, mint szándékos támadás a magyar rezsicsökkentés ellen, „hiszen amennyiben nem vásárolunk Oroszországból földgázt, kőolajat és nukleáris fűtőanyagot, akkor mintegy 600 milliárd forinttal nőni fog az energiaimport költsége Magyarországon” – fogalmazott a tárcavezető. A Portfolio.hu cikke kiemeli: nem lehet tudni, hogy a Szijjártó által említett jelentős költségtöbblet pontosan milyen kalkulációkon alapul, de olybá tűnik, a miniszter a 2028-tól jelentkező teljes éves hatásra célzott.

A gázimport két lépésben, kisebb részben 2026-tól, nagyobb részben 2028-tól drágulna a kétlépcsős leválási tervből adódóan.

Az olajbeszerzés árának növekedése 2028-tól, az orosz nukleáris fűtőelemekről való leválásé pedig a 2025 végéig kidolgozandó magyar diverzifikációs menetrend alapján következhetne be. A Portfolio.hu számításaiból kiderül, hogy 2024-ben a teljes magyar kőolaj-, földgáz- és nukleáris fűtőelem-import 250 milliárd forintot tehetett ki, tehát a Szijjártó Péter által említett 600 milliárd forintos költségnövekedés hozzávetőleg 29 százalékos importdrágulással lenne egyenértékű. Mindez három éves távon nem kevés, de nem is aggasztó mértékű, mindenesetre valószínűsíthető, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a minap emiatt helyezte kilátásba, hogy veszélybe kerülhet a rezsicsökkenés, hiszen pénzügyileg egészen új helyzet állna elő.

A dráguló energiaimport több tényezővel is összekapcsolódna. Függne a drágább nyugati/északi/déli, javarészt LNG-alapú beszerzésből, valamint a hosszabb csővezetékes szállításból és az átrendeződő kapacitásfoglalási díjakból adódó többletköltségektől; a drágább tengeri beszállítású, nyugati típusú kőolajtól és a horvát irányú drágább tranzitdíjtól; s az új kutatás-fejlesztési pénzeket is magában foglaló, bizonyára drágább, nyugati irányú nukleáris fűtőelem beszállítástól. 

A rezsicsökkentési rendszer fenntarthatóságával kapcsolatos aggályok kapcsán szintúgy három tényezőt érdemes megemlíteni. Az első és talán legfontosabb, hogy a megnövekedett földgázbeszerzési költségek és a változatlan rezsiárak tetézik a költségvetés kiadásait a rezsivédelmi alapon keresztül. A második, hogy a „diszkontos” orosz vezetékes gáz régiós piacokon terítésének megszűnése csökkentheti az állami MVM gáz nagykereskedelmi profitját, például az osztalékalapú költségvetési befizetést. Végül, de nem utolsósorban a harmadik tényező: az orosz vezetékes kőolaj importon alapuló, a Brent-Ural spread zömét elvonó költségvetési adóbevétel megszűnhet, míg a Mol olajbeszerzési többletköltségei feltehetőleg mérsékelik a nyereségességét, s így a költségvetési bevételeket is. Ebből következik, hogy csökkenhet a költségvetésből a rezsivédelmi alapon keresztül kifizethető rezsivédelmi ellentételezés mérete – Orbán Viktor ezért ejthetett szót arról, hogy a rezsivédelmi keretek borulékonnyá válhatnak.

Szijjártó Péter az imént említett videó végén arról beszélt, hogy „meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést, és nem fogjuk engedni, hogy Magyarországon is oda az egekbe emeljék a rezsiköltségeket, ahol az gyakorlatilag Európa számos országában már most van.”