Kik lesznek az új gazdasági világháború igazi vesztesei?

Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke a Portfolio.hu felületén megjelent véleménycikkében kifejtette: Donald Trump amerikai elnök vámháborúja visszafelé sülhet el, és utóhatásaiba az egész világ beleroppanhat – még az Egyesült Államok is.

Az április elején bejelentett amerikai vámintézkedések kibillentették egyensúlyukból a tőzsdéket, a konjunktúraindexek romlani kezdtek, az árfolyamokat pedig nagy kilengések jellemezték. A nemzetközi szervezeteket és konzultációs fórumokat kikerülő egyoldalú tarifaemelés világszerte gigantikus hullámokat keltett, s lehetséges piaci hatásait voltaképp még most sem sikerült felmérni – összegzi Bod Péter Ákos közgazdász. A szakértő ugyanakkor hozzáteszi: Donald Trump amerikai elnök nem pusztán előnytelen kereskedelempolitikai döntést hozott, hanem szankciókról határozott, mégpedig a törvényhozási eljárásrendet negligálva, saját jogkörben, önhatalmúlag.

És e kereskedelmi szankciók ezúttal nem csupán Amerika ellenfeleit, de eddigi szövetségeseit is súlyosan megsebezhetik.

Sőt, ha Trump és az USA valóban kereskedelempolitikai eszközként tekint a tarifaemeléshez – amire indokolt esetben a nemzetközi intézményrendszer is számos lehetőséget nyújt -, akkor egészen másként nézne ki az eljárásrend. Az amerikai termelők érdekeinek előtérbe helyezése és az aggasztó külkereskedelmi mérleghiány egy-egy legitim ok volna ahhoz, hogy a kormány értesítse az érintetteket a megnevezett termékekre vonatkozó észszerű vámtarifa-emelésről. „Most azonban az érintett országok exportőreire különös logika szerint vetettek ki szankciós jellegű többletvámot: ki 10 százalékot, ki 20-at, mint az EU, vagy 30 százalék körülit kapott, mint Amerika távol-keleti szövetségesei” – mutatott rá Bod Péter Ákos.

Növekvő vámok, csökkenő anyagi jólét

A közgazdász kiemelte: a szankció – és ezt az elmúlt évek tapasztalatai is alátámasztják – a szankcionáló félre nézvést is hátrányos következményekkel jár. Az önkéntes piaci csere mindkét fél számára jövedelmező lehet, a kölcsönös kereskedés lehetőségeinek szűkítése viszont szükségszerűen csökkenti az érintettek jólétét. A korábbi történelmi korszakok érzékletesen példázták, hogy a szabadkereskedelmet korlátozó intézkedések – behozatali vagy kiviteli kvóták, vámok – miként nehezítik a színvonalas, megfizethető, versenyképes termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ugyanakkor azt is megállapíthatjuk, hogy a második világháborút követő időszak világpiaci liberalizációja – mely internacionális szervezetek által biztosított, felügyelt kormányközi konszenzusokon alapult – globális szinten növelte az anyagi jólétet.

Trump azonban úgy tudott két alkalommal is elnökválasztást nyerni Amerikában, hogy hatásosan szólította meg a globalizáció veszteseinek számító társadalmi rétegeket. Nem véletlen, hogy a Fehér Ház kertjében összegyűlt meghívottak – köztük a lelkesen tapsoló autóipari munkások – kitörő örömmel fogadták a vámfalak felhúzásának ünnepélyes bejelentését.

A nemrég bejelentett mértékek messze meghaladják a szokásos vámkorrekciókat, s egyelőre csak merő találgatásokba bocsátkozhatunk arról, milyen irányt vesznek a közeljövőben a piaci folyamatok.

A külföldi autók, köztük a Magyarországon gyártott Audik árát a rájuk kivetett 25 százalékos importvám olyannyira megdrágítja, hogy az amerikaiak egy része bizonyára lemond majd az ilyen típusú járművekről.

„Az amerikai piacon borítékolhatóan csökken az értékesítésük. Ha az Audi nem tud hirtelen más piacokat találni, zsugorodik a konszern termelése” – fogalmaz Bod Péter Ákos.

Mit lép most Kanada, az EU és Kína?

A jelenlegi helyzetben az általános bizonytalanság és a politikai kockázat is megnövekedett a különböző gazdasági szereplők számára. A politikai rizikó rákfenéje, hogy kevésbé kiszámítható, mint az árfolyamkockázat vagy a gazdasági fronton jelentkező esetleges veszélyek.

Teljességgel érthető, hogy az Európai Unió, Kanada és az amerikai piac szélsőségeinek nagyban kitett egyéb országok, térségek most olyan kereskedelmi megállapodásokban érdekeltek, melyek állandóságot, stabilitást biztosíthatnak. Európában a Kínához fűződő, meglehetősen ellentmondásos kereseskedelmi kapcsolatok újragondolásra is napirendre kerülhet.

Kétségtelen, hogy a vámok emelése Amerika számára inflációs többletet eredményez, a mértékről azonban szenvedélyes viták zajlanak.

Az USA nem oly nyitott a külkereskedelmi forgalomnak a GDP-hez mért arányát tekintve, mint Kanada, Mexikó, Vietnam, Szlovákia, vagy épp Magyarország, de mégis jelentős árutömegek hirtelen megdrágulásáról van szó. „Ma még a felhalmozott készletek, a korábbi szerződéses viszonyok tompítják a hatást, de néhány hét múlva látni lehet az árszint-változás mértékét” – jósolja Bod Péter Ákos.

Megemelkedik az államháztartási hiány?

Ha valaki azt várná, hogy a megemelt vámok révén az amerikai állam horribilis méretű bevételre tesz szert, s a jövőben lemondhat a jövedelmek, nyereségek adóztatásáról, az hatalmasat tévedne. Sőt, az Trump-adminisztrációnak valószínűleg az államháztartási hiány drasztikus megnövekedésével is szembe kell majd néznie.

Az egyre erőteljesebb vámakadályok piacvesztéshez vezetnek, aminek hatását tompíthatja, ha a gazdasági szereplők hamar és nem túlságosan nagy veszteséggel állnak át egy hatékonyabb, kifizetődőbb piaci működési modellre. A várható monetáris irányváltozások viszont a teljes pénzügyi rendszert megbolygathatják – magyarázza a közgazdász. E szempontból különösen hátrányos helyzetbe csöppenhetnek a súlyosan eladósodott országok és gazdasági szereplők.

És akkor még nem is említettük a legkevésbé prognosztizálható veszélyt: a pénzügyi fertőzés, pánik, zavar esetleges bekövetkeztét.

Bod Péter Ákos rámutat: a felemelkedő piacok csoportjában sok országot ér most egyszerre több jelentős csapás. A kivitel mérséklődik, ami a reálkamatok emelkedésével párosul, miközben a hitelminősítők újrakalkulálják a külpiacnak erősen kitett országok kockázatosságát. „A piaci bizonytalanságok, a pénzfolyamatok lehetséges kilengései, az amúgy is szerény növekedés elakadása: csupa olyan tényező, amely előre nem jelezhető módon képes válságokat előidézni” – zárta okfejtését az MNB korábbi elnöke.