Európai gazdaság: 2025 is rázós év lesz, csak az a kérdés, mennyire

Újabb kamatvágások az eurózónában, politikai válságok és a periférikus gazdaságok elhajlásai: kulcsfontosságú tényezők, melyek meghatározhatják a kontinens gazdaságának főbb irányait 2025-ben.

Az Európai Központi Bank (EKB) múlt csütörtöki monetáris ülésén ismét 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatlábakat. A döntés értelmében a betéti rendelkezésre állás kamatlába 3,00 százalékra, az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 3,15 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába pedig 3,40 százalékra csökken 2024. december 18-i hatállyal. Az EKB a kamatcsökkentést a kedvezőbb inflációs kilátásokkal és a monetáris politika transzmissziójának javulásával indokolta.

Az infláció fokozatosan mérséklődhet a következő években. Mértéke 2024-ben 2,4 százalék, 2025-ben 2,1 százalék, 2026-ban pedig 1,9 százalék lehet. Az energia és az élelmiszerek nélkül számított maginfláció várhatóan szintúgy csökkenni fog, középtávon 2 százalékos célértékkel.

Ami az eurózónát illeti, a GDP-növekedés mértéke jövőre elérheti a 0,8 százalékot, ez pedig biztató fejlődésnek tekinthető 2023-hoz képest, amikor ugyanez az érték csak 0,4 százalék volt (de még mindig beláthatatlan messzeségben van a 2022-es adattól, ami 3,4 százalék volt). A CNBC cikke megjegyzi, hogy az eurózóna inflációja ősszel az EKB várakozásai alá (egész pontosan 1,8 százalékos szintre) süllyedt, novemberben viszont 2 százalék fölé emelkedett.

Megrendült a fogyasztói bizalom

A fogyasztók egyre óvatosabban viselkednek a piacokon, ami komoly aggályokat vet fel. Az Európai Bizottság novemberi gyorsfelméréséből kitűnik, hogy az eurózónában évente nagyjából 1,2 százalékkal csökken a fogyasztói bizalom. Noha ugyanezen testület gazdasági hangulatindexe gyakorlatilag hosszú ideje ugyanazon a szinten mozog, értékei messze a nagy átlag alatt maradnak, és 2023 végéhez képest is negatív elmozdulás észlelhető. Sylvain Broyer, a S&P Global Ratings vezető EMEA-elemzője ugyanakkor azt nyilatkozta a CNBC-nek, hogy a monetáris politikában várható változások fellendíthetik a fogyasztói bizalmat.

„Az elmúlt két évben rendkívül szigorú volt a fiskális politika, és ha mindehhez hozzávesszük a nem kevésbé korlátozó jellegű monetáris politikát, akkor azt látjuk, hogy az egészséges gazdaság védelmének mindkét eszköze szűkítette a lehetőségeinket – ha ezen 2025-ben képesek volnánk változtatni, az nagy könnyebbséget jelentene” – fogalmazott Broyer.

Előretörhetnek a periférikus gazdaságok?

Chris Watling, a Longview Economics vezérigazgatója rámutatott, hogy a periférikus európai gazdaságok az utóbbi időben újra a maguk útját járják, s nem kizárt, hogy 2025-ben, vagy az azt követő években jelentős fordulat elé néznek. „Két vagy három év múlva sokkal barátságosabb idők köszöntenek Európára” – jósolta Watling, majd hozzátette: „Azt hiszem, Dél-Európa most különösen izgalmas – a PIIGS országai visszatérnek.”

A PIIGS egy mozaikszó, ami alatt Portugáliát, Olaszországot, Írországot, Görögországot és Spanyolországot értik – vagyis azokat az államokat, melyeket általában sebezhetőnek tartanak, mégpedig jelentős gazdasági instabilitásuk miatt. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint ezen országok GDP-növekedése a következő évben megközelítheti a 2,3 százalékot, míg az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet – Organisation for Economic Co-operation and Development) azt jósolja, hogy Spanyolország gyarapodása a harmadik legjelentősebb lesz a szervezet tagországainak mezőnyében.

Watling annak dacára is optimistán ítéli meg a felsorolt országok közeljövőjét, hogy az előrejelzések szerint 2025 első hat hónapjában komoly válsággal nézhetnek majd szembe Európa pénzügyi piacai.

A politikai instabilitás problémája

Európa vezető gazdaságait az utóbbi időszakban intenzív politikai válságok sújtják. Michel Barnier francia miniszterelnök december 4-én veszített el egy bizalmatlansági szavazást, s ezzel lényegében össze is omlott a francia kormány. Hasonló helyzet állt elő Németországban is, miután a Bundestag megvonta a bizalmat az Olaf Scholz szövetségi kancellár vezette kormánytól.

„Érdemes úgy gondolnunk Európára, mint egy szuflére, melynek kicsúcsosodó részei mindig is Németország és Franciaország voltak, csakhogy ez a rész most összeomlott, stagnálásba és paralízisbe merevedett” – nyilatkozta a CNBC-nek David Roche veterán befektető, a Quantum Strategy stratégája. „Európa magországai mind gazdaságilag, mind politikailag kritikus állapotban vannak, és azt hiszem, a piacok előbb-utóbb reagálni fognak erre a helyzetre” – magyarázta a szakértő.

Maximilian Uleer, a Deutsche Bank stratégája ugyanakkor úgy véli, hogy a Németországban kialakult politikai válság hatására még növekedési pályára is állhat a botladozó gazdaság. „Németország a politikai stabilitásáról híres. A közelmúlt német történelmében csak kétszer került sor koalíciós szakításra. Az ország mindkét alkalommal súlyos recesszióval nézett szembe, de aztán reformokat vezetett be, és végül megerősödve emelkedett fel. Senki ne becsülje alá Németország hajlandóságát a változásra” – figyelmeztetett Uleer.