Egy új kutatás szerint 3 millió magyar él abszolút szegénységben

A Defacto az úgynevezett abszolút szegénység módszertana alapján végzett számításokat, mely alapján a szakértők arra jutottak, hogy hazánkban nagyjából hárommillió ember él mérhetetlenül szűkös anyagi körülmények között.

A szegénységnek számos, egymástól merőben különböző mérőszáma létezik, ám ezek az indexek önmagukban nem alkalmasak arra, hogy átfogó képet mutassanak a jelenségről – írja a Portfolio.hu. Mivel a jövedelmek szóródása a legtöbb EU-s tagországban hasonló, így a hivatalos szegénységi ráták Európa-szerte és időben is nagyfokú stabilitást mutatnak. Az Eurostat adataiból például kiviláglik, hogy Magyarországon és Németországban lényegében megegyezik a szegénység vagy társadalmi kirekesztés kockázata (AROPE). Ezt a problémát kísérli meg áthidalni az az új uniós módszertan, melynek lényege, hogy a szakemberek megmérik, milyen jövedelemre van szükség a tisztes megélhetés és az európai szintű életszínvonal eléréséhez, megteremtéséhez. A kutatók tehát olyan (magasabb) sztenderdeket vesznek alapul, mint amilyen a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag, egészséges étrend vagy a komfortos lakhatási körülmények. Ha így vizsgáljuk a szegénységet, radikálisan más kép bontakozik ki előttünk a hazánkban anyagi nehézségekkel küzdők arányáról, mint a korábbi kutatások során.

Ezt olvastad már?

Nem fogsz hinni a szemednek: ennyit nőttek az autóárak Magyarországon az elmúlt 10 évben

Új negatív rekord: durván elszállt az ukrán kereskedelmi hiány

A szakértők arra jutottak, hogy 2024-ben egy egyedülálló felnőtt havi teljes megélhetési költsége átlagosan 298 ezer forintot tett ki, míg egy házaspárnak 474 ezer forintra, egy kétgyermekes családnak pedig 677 ezer forintra volt szüksége ugyanehhez.

Ezt a megélhetési szintet nagyjából 3 millió magyar állampolgár nem éri el. A 31,9 százalékos rátával egyébként az uniós mezőnyben sem állunk túl fényesen: a 2022-es adatok alapján hátulról az ötödikek vagyunk, és csupán Bulgáriát, Romániát, Szlovákiát és Horvátországot utasítjuk magunk mögé. Ugyanakkor általánosságban is elmondható, hogy a kelet-közép-európai társadalmakban az emberek jóval nagyobb hányada él korlátozott anyagi lehetőségek közepette, mint a nyugati régiókban. És persze azt is fontos hozzátenni, hogy a régió több országa (Csehország, Lengyelország) jóval sikeresebb kísérleteket tett a szegénység visszaszorítása érdekében, mint hazánk.

A magyarországi trendek egyébként jórészt az európai folyamatokkal összhangban mozogtak, ám azoknál nagyobb kilengésekkel alakultak: a 2008-as pénzügyi válság elmélyítette a szegénységet, majd – a foglalkoztatás és a jövedelmek lendületes növekedésével – a 2010-es évek második felében jelentékenyen csökkent a nélkülözők száma. Ennek ellenére nyugtalanító, hogy míg Európa és a régió nagy részében továbbra is visszaszorulóban van a szegénység, addig Magyarországon (2019 óta) ismét növekszik. Jelzésértékű továbbá, hogy a leginkább hátrányos helyzetű társadalmi csoportok tekintetében a szegénység mélysége szinte egyáltalán nem változott: az alsó jövedelmi ötödben a keresetek továbbra is 30 százalékkal maradnak el a küszöbtől.

Forrás: Defacto, Portfolio.hu

Borítókép: Mihály Köles, Unsplash