Az oroszok bombasztikus ajánlatot tettek Amerikának

A rijádi tárgyalások során Oroszország felcsillantotta Amerika előtt egy új gazdasági együttműködés perspektíváját, ezzel lépéshátrányba kényszerítve a honvédő háborút vívó Ukrajnát.

Oroszország felajánlotta az Egyesült Államoknak, hogy a nyugati nagyhatalom hozzáférhet a természeti erőforrásaihoz – írja a Kyiv Independent. A rijádi orosz-amerikai találkozó során a felek egy esetleges gazdasági együttműködés lehetőségét is körvonalazták, sőt a globális energiaárak érzékeny kérdését is érintették. Kirill Dmitrijev, az orosz delegáció egyik tagja elmondta: az egyeztetések során Kijev kilátásba helyezte, hogy az amerikai olajvállalatok visszatérhetnének Oroszországba. A háborús agresszor az Egyesült Államokhoz való közeledés jegyében arra is javaslatot tett, hogy hozzanak létre közös projektet az északi sarkvidék erőforrásainak kiaknázása céljából.

Kijev eközben szemlátomást vonakodik attól, hogy aláírja az ukrán természeti erőforrások kihasználásáról szóló, az amerikaiak által sürgetett megállapodást.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy noha Ukrajna nem ágálna a befektetések ellen, a Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter által február 12-én ismertetett memorandum további kidolgozást igényel, ugyanis hiányoznak belőle a konkrét biztonsági garanciák.

„Úgy hisszük, hogy az amerikai cégek egyszer csak visszatérnek majd hozzánk, hiszen miért mulasztanák el az alkalmat, hogy hozzáférjenek az orosz természeti erőforrásokhoz, amiket ráadásul mi magunk bocsátanánk a rendelkezésükre?” – tette fel a kérdést Kirill Dmitrijev, aki arra is kitért, hogy az amerikai vállalatok mára nagyjából 300 milliárd dolláros nyereségtől estek el a 2022-ben kivetett szankciók miatt. Hozzátette: a 2025 januárjában leköszönt Biden-adminisztráció „téves üzeneteket” juttatott el a nagyvilághoz az orosz gazdaság állapotáról.

Az ukrajnai háború kitörése előtt csupán egyetlen nagy amerikai cég, az Exxon Mobil végzett olajkitermelést Oroszországban. A vállalat emellett 30 százalékos részesedéssel rendelkezett a Szahalin 1 olajprojektben. Amikor az oroszok megindították Ukrajna elleni inváziójukat, és a Szahalin 1 is felkerült a szankciós listára, az Exxon Mobil megpróbálta eladni a részesedését, ám ez végül nem sikerült – írja a The Moscow Times.

A háború kirobbanása után a szektor olyan kulcsfontosságú vállalatai is kivonultak az orosz piacról, mint a Halliburton, a Schlumberger vagy a Baker Hughes.

Oroszország most abban bízik, hogy Amerika feloldja az orosz állami vagyonok, köztük a központi bank nagyjából 6 milliárd dollárnyi befagyasztott eszközeinek zárolását. Eddig hozzávetőleg 300 milliárd dollárnyi devizatartalékot fagyasztottak be, aminek több mint kétharmada Európában található.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter megnyugtatta az európai szövetségeseket: a Moszkva ellen irányuló szankciókat nem oldják fel mindaddig, amíg nem születik egyezség az ukrajnai háború lezárásáról. Az orosz és az amerikai delegáció tárgyalásai során a politikus mégis arra tett utalást, hogy a szankciók megszüntetése kulcsfontosságú lehet a béke szempontjából, s mindkét félnek komoly engedményeket kell tennie, ha azt szeretnék, hogy valóban pont kerüljön a három éve húzódó fegyveres konfliktus végére.