Az euró lehet Donald Trump ámokfutásának igazi nyertese

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke az Eurogroup múlt heti ülésén hangsúlyozta: az euró egyre fontosabb szerepre tesz szert a globális devizaáramlásban, ez pedig nem kis részben Donald Trump elhibázott gazdaságpolitikájának köszönhető.

Lagarde múlt csütörtökön, az EU-tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójával párhuzamosan tartott Eurogroup-ülésen kijelentette: az euró a globális devizatartalékok csaknem egynegyedét teszi ki, mióta a Fehér Házba visszatérő Donald Trump alapvetően elhibázott gazdaságpolitikája a feje tetejére állította az egész világot. Az Európai Központi Bank elnöke arról is beszélt, hogy az Európai Unió pénzügyi piaca remek lehetőséget nyújthat azon befektetőknek, akik kiszámíthatóbb környezetre vágynak az Egyesült Államok és a dollár egyre kockázatosabb piacai helyett – írja a Politico értesülései nyomán a Portfolio.hu.

A csütörtöki EU-csúcson a tagállamok arra tettek ígéretet, hogy fokozzák az integrációt, valamint megsokszorozzák a tőkepiaci unió bevezetését célzó erőfeszítéseiket.

Lagarde szavait alátámasztja, hogy a Donald Trump amerikai elnök által képviselt gazdaságpolitikai irányvonal egyelőre teljességgel észszerűtlennek tűnik. A politikus a dollár globális tartalékvaluta szerepének megerősítését, illetve védelmét ígéri, ellentmondásos üzeneteivel mégis bizonytalanságba taszítja a gazdasági szereplőket – így hát nem csoda, ha sokan megvonják a bizalmat a dollártól.

Trump saját bevallása szerint globális dominanciája miatt támogatja az amerikai valutát, ugyanakkor úgy érvel, hogy a dollár túlzott ereje aláássa az Egyesült Államok versenyképességét. Tanácsadója, Stephen Miran tavaly novemberben jelentetett meg egy tanulmányt, mely erősen túlértékeltnek tartja a dollárt. Ez a megállapítás szöges ellentétben áll a korábbi washingtoni állásponttal, mely szerint az erős dollár Amerika elemi érdeke.

A Nemzetközi Valutaalap, az IMF 2024 harmadik negyedévi adatai szerint a dollár a globális devizatartalékok 59%-át teszi ki, az euró részesedése pedig alig haladta meg a 20%-ot. Noha a közös uniós valuta 2010-ben 28%-os csúcsra jutott, az euróövezeti adósságválság nagymértékben csökkentette a bizalmat, és – az állományadatok szerint – a 20%-os szint környékén maradt.

Ha Lagarde adatai megfelelnek a valóságnak, akkor az euró az elmúlt hat hónap során a 20%-os szintről 25% fölé emelkedett. Ebben az esetben jelentős mértékben erősödött a valuta iránt táplált bizalom, ami félelmetes fegyverré teheti az eurót az EU számára.

Egyvalami viszont kétségtelen tény: Donald Trump megválasztása, illetve visszatérése óta az euró 4,5%-ot erősödött a dollárral szemben.

A dollár egyébként geopolitikai eszközként is hatékony. Ne feledjük, a világkereskedelem jelentős hányada eleve dollárban denominált, vagyis szorosan kapcsolódik az USA pénzügyi rendszeréhez. Washington így – pénzügyi szankciói örvén – könnyedén nyomás alá helyezhet olyan országokat is, melyekkel nincs közvetlen gazdasági kapcsolata, csupán azért, mert azok jellemzően dollárban kereskednek vagy tranzakcióikat az amerikai pénzügyi infrastruktúrán keresztül végzik.

Brüsszelben viszont már január óta formálódik a titkos terv, miszerint az Európai Unió a jövőben euróban bonyolítaná le a külkereskedelmét a legfontosabb partnereivel, ha a Trump által kezdeményezett vám- és kereskedelmi háború elmélyülne.

Christian de Boissieu, a párizsi Pantheon-Sorbonne Egyetem közgazdászprofesszora úgy véli, a dollár a következő évtizedben fokozatosan elveszíti korábbi globális dominanciáját, ami utat nyit egy nagy hatású átrendeződésnek. A L’Expressnek adott nyilatkozatában a szakértő azt mondta, a globális monetáris duopólium a 2020-as évekig megingathatatlan maradhat, ha csak nem következik be valamilyen radikális változás az Egyesült Államokban.

Meglehet, hogy ezt a változást nem is a jövőben kell keresnünk: talán már most is a szemünk előtt zajlik. Trump kereskedelmi protekcionizmusa ugyanis jelenleg is csökkenti a dollár nemzetközi használatát. Barry Eichengreen, a Berkley-i Egyetem amerikai közgazdásza és gazdaságtörténésze úgy látja, ha az USA megbízhatatlan gazdasági partnerré válik a világ szemében, akkor az egyes államok szükségszerűen függetlenedni kezdenek majd a dollártól, ami csak javíthatja az euró nemzetközi megítélését.

Ha Trump gazdaságpolitikája a jövőben is konfrontatív és kiszámíthatatlan marad, a hosszú távú tartalékeszközöket preferáló befektetők egyre nagyobb számban fordulnak majd el a dollártól, ez pedig közvetve növelheti az euró arányát a nemzetközi tartalékeszközök között.

Az Európai Unió jellemzően konzekvens, váratlan irányváltásoktól tartózkodó szereplőként viselkedik a világgazdaságban, ami eddig inkább hátrányt jelentett, de könnyen lehet, hogy ez most a visszájára fordul.

Természetesen az is igaz, hogy az eurót korlátok közé szorítja a közös kötvénypiac hiánya, a széttöredezett államadósság-piac, illetve az AAA-minősítésű kötvények limitált száma. A befektetők rendkívül érzékenyen reagálnak az egyes tagállamok pénzügyi stabilitására, s a magas adósságszintű országok (Olaszország, Franciaország) kockázatai másokat is „magukkal ránthatnak”. Az Egyesült Államok egységes adósságkezelése esetében ilyen problémák értelemszerűen nem merülhetnek fel.

Ha az EU azt szeretné, hogy az euró a dollár valódi alternatívájává váljon, a politikai akaraton túlmenően szükség lesz egy egységes, magas likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú eurókötvénypiac létrehozására, de a pénzügyi stabilitás megőrzése, az intézményi reformok és a konzekvensebb geopolitikai stratégia is hasonlóan fontos tényezők lehetnek – véli Christian de Boissieu.