Dánia: mi a titka a világ második legboldogabb országának?

Az ENSZ 2024-ben is közzétette a világ boldogságrangsorát, s az összesítésben ismét Dánia szerezte meg az előkelő második helyet. Mit tanulhatunk az észak-európai ország polgáraitól? Mennyiben más az életszemléletük, mint a miénk?

Március második felében tette közzé World Happiness Report nevű éves felmérését az ENSZ. A Gallup Intézet kutatása ismét a világ legboldogabb országait térképezte fel. Dánia immár hatodszor szerezte meg az előkelő második helyet, s valójában csak egy orrhosszal maradt le az „örök” listavezető Finnország mögött. Vajon mi teszi ennyire különlegessé az észak-európai ország polgárait? Miből fakad ez az irigylésre méltó elégedettség-érzet?

Catarina Lachmund, a dán Boldogságkutató Intézet vezető elemzője azt mondja, közelebb visz a válaszhoz, ha górcső alá vesszük az ország jóléti rendszerét.

Dániában akkor sem csúszik ki alólad a talaj, ha elveszíted a munkádat: a munkanélküli támogatás stabil anyagi hátteret biztosít az álláskeresés időszakában is. Ha megbetegszel, nem kell a magas kórházi számlák miatt aggódnod, hála a különösen fejlett egészségbiztosítási rendszernek. A munkavállalókat minden új gyermek érkezése esetén egy év szülői szabadság illeti meg, s az állam jelentős összeggel támogatja a gyermeknevelést. Dániában a felsőoktatás is közjószág: a fiatalok ingyenesen tanulhatnak az egyetemeken, sőt az állam segélyekkel farag le a megélhetési költségeikből – írja a CNN cikke.

A szociálisan rászorulók részére biztosított lakásellátás, az abortuszhoz való jog és a markáns szakszervezeti kultúra egy modern, a szolidaritás és a felelősségvállalás elveire épülő társadalom képét rajzolja ki. Erős a közintézményekbe, a közhivatalokba és a rendfenntartó hatóságokba vetett bizalom.

Dániában a család valóban a közösségi létezés alapegysége. Egyáltalán nem véletlen, hogy a World Happiness Report szerint ebben az országban a legboldogabbak az idősebb nemzedékek. A rokoni összetartozás és szeretet a helyi polgárok egyik kulcsélménye. Ez testesül meg a gyakran emlegetett dán „hygge” kifejezésben, mely a rokonok, családtagok, barátok körében töltött minőségi időt jelenti.

A dánok boldogságának másik oka, hogy csak nagyon ritkán esnek a túlzó önszeretet hibájába. Inkább kritikusan szemlélik magukat, értékrendjük pedig a szerénységben és a mértékletességben gyökerezik.

Jessica Joelle Alexander és Iben Dissing Sandahl 2017-ben jelentették meg Gyereknevelés dán módra című könyvüket, melyben leszögezik: e csodás európai nemzet tagjai „realista optimisták”. Ez azt jelenti, hogy minden negatív helyzetet képesek „átkeretezni”, vagyis pozitívvá alakítani. Ez a szemléletmód pedig aligha tanulható.

Dánia 2012-ben, 2013-ban és 2016-ban is a világ boldogságrangsorának élén végzett, mostanra viszont a második helyig csúszott vissza. Ennek azonban nem szükséges nagy jelentőséget tulajdonítani. Catarina Lachmund szerint a finnek elsősége igazából annak köszönhető, hogy az ő országukban 3 millió szauna jut 5,5 millió lakosra. Lehet, hogy a dánoknak ezen az egy téren még fejlődniük kell?