Ha mind a 7,7 milliárd ember úgy élne a Földön, ahogyan mi itt Európában, akkor a bolygó idei erőforrásait május 10-ével bezárólag elfogyasztottuk volna. A teljes képet nézve 2018-ban egy pár hónappal tovább, augusztus 8-ig húztuk, és a Túllövés Napjától kezdve már jövőbeli készleteinket dézsmáljuk, felgyorsítva az ezzel együtt járó hatásokat.

Bár folyamatosan jelennek meg a tanulmányok, hogy egy önvezető Tesla sebességével rohanunk a vesztünkbe, az emberiség lassan reagál, és nem szívesen adja fel eddigi életmódját. A változás azonban mindenki kezében ott van, csak néhány tudattalanul berögzült szokást kell tudatos döntésekkel helyettesíteni. Mutatjuk a szelektív gyűjtésen túl, hogyan tehetsz a fenntarthatóbb jövőért!

Ha egy ember minden nap csak egy szívószálat használ el, az napi 7,7 milliárd szívószál, éves szinten pedig 2810 milliárd műanyagdarab, ami cirka húsz percig szolgált funkcióval, hogy aztán 500 évig kallódjon tovább valahol a Földön.

Önáltatás, hogy egyetlen ember döntése ne lenne meghatározó a Föld jövője szempontjából, hiszen a hatások összeadódnak, legyen az akár pozitív, akár negatív. A szemét megtöbbszöröződik, de a serpenyő másik oldalán a jó példa is lehet ragadós, és egy-egy környezettudatos szokás a szűkebb ismeretségben is példa lehet, ami aztán továbbgyűrűzik.

A zero waste életmód, vagyis az egy befőttesüvegbe összegyűjthető szemétmennyiséggel járó mindennapokat hirdető szemlélet egyre nagyobb teret nyer, egyre többen és többet írnak róla. A valóság azonban az, hogy jelenleg nincs meg az infrastrukturális háttér ahhoz, hogy mindenki, a panelekben és újépítésű lakóparkokban élő városiak, akár a kertes házban és a vidéken élők is könnyedén és teljeskörűen kivitelezni tudják ezt. Az átfogó és hosszú távú hatáshoz kormányzati és nemzetközi szinten lenne szükség a megfelelő döntésekre, de amíg nem érkezik nyomás a lakosság részéről, csak nagyon lassan várható bármilyen változás. Senkinek sem kell hát, hogy bűntudata legyen, amiért nem nevelget gilisztafarmot negyven négyzetméteren komposztáló címszó alatt, viszont ha kialakul az igény, hogy ez (lakó)közösségi szinten legyen megoldva, akkor annak meg is lesz az eredménye. Irreális elvárni, hogy mindenki csomagolásmentesen vásároljon, amikor egy kézen meg lehet számolni, hány ilyen bolt létezik Budapesten, de ha az emberek elfordulnak a klasszikus, agyoncsomagolt termékektől, az igény életre hívja a kínálatot.

Az ökológiai lábnyom globális csökkentése jól látható, hogy egy összetett kérdés, vannak azonban olyan egyszerű, mégis sokat jelentő szokások, amelyekkel akár már ma környezettudatosabbá teheted mindennapjaidat.

Viszlát, nejlonzacskó és bevásárlószatyor

A problémák valamikor az ipari forradalom idején kezdtek el jelentkezni, de az igazi krach a műanyag megjelenésével következett be. A műanyag az egyik oldalon egy csodálatos találmány, ami hihetetlen fejlődést tett lehetővé az emberiség számára, az orvostudomány és a higiénia terén is rengeteget köszönhetünk neki, másrészt a mámoros műanyag mánia a vég előfutára is volt az ’50-es évek tájékán.

Így a műanyag szatyrok a bevásárló körutak alapkellékeivé váltak. Egy zacsi a banánnak, egy a narancsnak, – mintha nem lenne saját védőrétege ezeknek a gyümölcsöknek -, egy pedig külön a kenyérnek és az egyéb pékárunak. Aztán otthon az első dolog, hogy ezek mind a kukában landolnak. Vagy a zacskógyűjtő zacskóban.

Az unalmas zacskók ideje lejárt, mennyivel menőbb saját, egyedi vászontáskába pakolni? Több magyar márka is létezik, amely vidám, vicces és szép zacskókkal teszi színesebbé a zero waste életmódot, itt vannak például a The Sorting Bags, a Shamo Bags vagy a BogBag márkák. A 20, 50, 100 forintos új bevásárlótáskák helyett előrelátóan vidd magaddal a sajátod, legyen az egy korábbi műanyag, vagy vászon darab.

A húst hússal étrendnek leáldozott

Bár illúzió lenne azért küzdeni, hogy az egész világ egyszerre vegán, de legalábbis vegetáriánus legyen, a húsfogyasztás csökkentése az ember saját és a bolygó egészsége érdekében is elengedhetetlen. A mezőgazdaság a legtöbbet fogyasztó iparág, aminek jelentős része az állattenyészéssel kapcsolható össze. Rengeteg erdőt vágnak ki, hogy növénytermesztésre használják a területet, de a legnagyobb földeket mégis a marhatenyésztés emészti fel. Kevesebb állatnak kevesebb víz, terület és takarmányra van szüksége. Összehasonlításképpen, 1 kg marhahús előállításához 15 liter, míg szárnyas esetében 6 liter vízre van szükség, ezzel szemben a gabonák termesztéséhez 1 kg-ra vetítve ez 1,5 liter, citrusfélék és a gyökeres, illetve gumós zöldségeknél pedig 1 liter.

Ami az egyiknek értéktelen, másnak kincs

A kapitalista gondolkodásmód rászoktatott minket arra, hogy ha valami elromlik, akkor rohanjunk az üzletekbe újat venni, ezzel is táplálva a gazdaság folyamatosan pörgő kerekét, mostanra azonban az emberiség annyi tárgyat gyártott, hogy nyugodtan körülnézhetünk a különböző platformokon használható darabokért, amelyekre a tulajdonosaik már nem tartanak igényt. Ami a divatot illeti – ami egyébként a második helyen áll a környezetszennyező iparágak listáján – a prognózis szerint hamarosan a globális használtruha piac hamarosan megelőzi a bolti eladásokat.

Ez is érdekelhet: Újrahasznosított műanyagpalackokból készülnek Ralph Lauren ikonikus ingpólói

Saját kulacs a műanyagpalack helyett

Egy fél literes ásványvizes üveg gyártásához nagyjából három liter vízre van szükség, ami óriási luxus, amikor Fokvárosban elzárták a csapokat, vagyis a vízkatasztrófa szélén táncol. Legyen fém vagy üveg, a saját palackot könnyen meg lehet tölteni akár szűrt vízzel is, és aztán bármikor újratöltheted az egész napos hidratálás érdekében. Több nemzetközi márka kínál dekoratív üvegeket, a mintáknak csak a képzelet szab határt, de itt van a Horizon palack, egy magyar vállalkozás, amelynek missziója megszabadítani a világot a műanyag palackoktól.

Mondj le a szívószálról a teknősökért

„Hát, én el sem tudom képzelni, milyen Aperolt inni szívószál nélkül.” Ez a mondat ténylegesen elhangzott egy este, ám bármilyen meglepő is a szívószál nem létszükséglet. Ha mégsem tudsz róla lemondani, válaszd inkább a fémből és bambuszból készült verziókat. Sajnos a lebomló szívószál sem egy fenntartható alternatíva, ezek ugyanis aztán ugyanúgy a szeméttelepre kerülnek, ahol nincsenek meg a megfelelő feltételek a lebomláshoz.

Legyen saját kávésbögréd

Sokan abban a hitben élnek, hogy nyugodtan vehetik az elviteles kávét, hiszen a papírpoharat aztán könnyű szívvel úgyis a szelektív gyűjtőbe dobják. Sajnos nem ilyen egyszerű a helyzet, ugyanis ezekbe a poharakba műanyag is kerül a szivárgás megelőzése és a tartósság érdekében, így nem lehet a papírt gyűjtő kukába hajítani.

Ez is érdekelhet: HuskeeCup – Megérkezett Budapestre a legmenőbb öko-kávéscsésze

Iroda: legyen saját dobozod, és használd a saját törölköződ

Az irodai lét nem könnyíti meg a környezettudatos életet, de nem lehetetlen minimálisra kihozni a termelt szemetet ilyenkor sem. Ha nem is főzöl minden nap saját magadnak ebédet, az egyszer használatos polisztirol és műanyag dobozok helyett vidd magaddal saját fém vagy épp műanyag tárolód az éttermekbe.

Halomban álló papírtörlő hegyek a mosdókban? Saját törölközővel nem kell hozzájárulnod ehhez.

Osztozkodj a környezettudatos mobilitásért

A légszennyezés és a folyamatos dugók a nagyvárosok állandó problémái, a sharing economy térhódításával viszont a lehető legkevesebb járművel maximalizálhatjuk a kihasználtságot. Az autómegosztók száma is szépen gyarapodik Budapesten, legutóbb a DriveNow debütált fővárosunkban, de robogóval, vagy a Lime megjelenésével akár már rollerral is repeszthetünk a város utcáin.