Garázsprojektből a Wall Street láthatatlan motorja: 10 éves az Ethereum

Tíz éve, egy hideg berlini loftban, pár fejlesztő – köztük a mindössze 19 éves Vitalik Buterin – egyetlen célt tűzött ki: megépíteni egy radikálisan új, decentralizált pénzügyi rendszert. Az első élő hálózat, a Frontier 2015-ös indulásakor még kezdetleges volt: nem volt hozzá felhasználóbarát felület, nem volt csillogás, csak egy működő blokklánc, amely képes volt okosszerződéseket futtatni és újfajta alkalmazásokat létrehozni. Ez volt a szikra, amely elindította az Ethereumot a globális pénzügyi infrastruktúra felé vezető úton.
Miközben a Bitcoin akkoriban digitális aranyként hódította meg a címlapokat, az Ethereum valami teljesen más volt: programozható pénz. Egy olyan rendszer, amely képes automatikusan mozgatni a tőkét, végrehajtani szerződéseket és közvetítők nélkül működtetni vállalkozásokat.
Paul Brody, az IBM akkori vezető kutatója azonnal felismerte az új koncepció erejét, amikor találkozott a fiatal Buterinnel: „Olyan, mint a bitcoin, csak gyorsabb és programozhatóbb” – mondta.
Az IBM később az Ethereum korai kódjára építette első blokklánc-prototípusát, amelyet 2015-ben a Samsunggal közösen mutattak be a CES-en. Brody ma az EY globális blokklánc-vezetője, és visszaemlékezve elismeri: „Irígyeltem Vitalikot… ilyen lehetőségek az én koromban egyszerűen nem léteztek.”
Az Ethereum azóta szinte észrevétlenül formálta át a globális gazdaságot. Ma már nem csak a kriptoipar épít rá: a világ legnagyobb pénzintézetei és vállalatai használják az infrastruktúráját. A stabilcoin-tranzakciók közel fele az Ethereumon történik, tokenizált eszközök – részvények, ingatlanok – milliárdjai kerülnek a hálózatra, és a Deutsche Banktól a Robinhoodig mindenki Ethereum-alapú megoldásokat vezet be.
Buterin szerint azonban a mainstream térnyerés veszélyeket is rejt: „Nem szeretnénk, hogy néhány közvetítő váljon az ökoszisztéma tényleges irányítójává” – figyelmeztetett. A decentralizáció megőrzése továbbra is az egyik legfontosabb alapelv.
A következő évtized kihívása: skálázni, de nem feladni az alapelveket
Az Ethereum az elmúlt években több technológiai mérföldkövet is elért. A 2022-es proof-of-stake átállás 99%-kal csökkentette a hálózat energiafelhasználását és megnyitotta az utat a gyorsabb, olcsóbb tranzakciók előtt. A következő cél: a skálázhatóság és a biztonság további erősítése anélkül, hogy a decentralizáció sérülne.
Buterin szerint a valódi áttörés csendben fog elérkezni: „Ez a fajta átalakulás nem látványos robbanással történik. Csak építünk valami újat, ami folyamatosan nő, és egyszer csak rájössz, hogy a régi rendszert már senki nem nézi.”
Brody úgy véli, az Ethereum ma már a Wall Street „láthatatlan motorja”: „A globális pénzügyi rendszer egyfajta csatornahálózatként működik. Az Ethereum most beépül ebbe az infrastruktúrába, és ez megnyitja az utat hatalmas pénzáramlások előtt.”
Bár újabb blokkláncok gyorsabb és olcsóbb működéssel csábítanak, az Ethereum ereje a megbízhatóságában és elterjedtségében rejlik. Ahogy Brody fogalmaz: „Nem az számít, hogy a leggyorsabb vagy a legolcsóbb-e, hanem hogy mindenki ezt használja.”