Sérült lélek, sérült láb - miért nehéz bizonyítani az olimpián a Covid-magány után?

A testem nem sérült meg, csak picit a büszkeségem – ezekkel a szavakkal magyarázta Simone Biles, hogy egy ugrás után miért lépett vissza a tornászok összetett versenyétől a tokiói olimpián. Mit bír a test és mit bír a lélek, ha az egész világ figyelme a sportolóra irányul?

A négyszeres olimpiai bajnok, ünnepelt sztár becsületére legyen mondva nem menekült el a sajtó elől, sőt Biles a verseny után a társakkal együtt kiült a pódiumra és beszélt. Tegyük hozzá gyorsan, az oroszok nyerték az összetett versenyt, tehát Biles korai kiválása súlyosan érintette a csapattársak viadalát is. “A mentális egészségemre kell koncentrálnom, mert ez minden sportágban egyre fontosabb. Meg kell magunkat védeni, ahelyett, hogy kimennénk, és azt tennénk, amit a világ elvár tőlünk. Már nem bízom annyira magamban” – mondta Biles.

Biles büszkesége és a világ figyelme

Az ünnepelt sztár mondatai megmozgatták a sportvilágot. Az amerikai sportági szövetség kiállt mellette: „Teljes szívünkkel támogatjuk Simone döntését, és üdvözöljük, hogy az egészségét helyezte előtérbe.”

A tornász mellett kiálltak az amerikai sportolók is. A világ- és olimpiai bajnok Katie Ledecky is megvédte honfitársát.

“Soha nem akarnék a nevében beszélni, és nem tudom, mit érez, sőt egyikünk sem tudja azt. A legmagasabb szinten sportolunk, és minden szem ránk szegeződik. Ez a történet pedig nem rólam, vagy róla szól, ez az olimpia. Ilyenkor a világ figyelme, a fényképezőgépek fókusza különösen rajtunk van” – mondta az úszó. “Természetesen próbálsz ilyenkor figyelmen kívül hagyni dolgokat, azt mondani, hogy veled nem történik semmi rossz, aztán a versenyen kiderül, hogy bírod elviselni a nyomást” – tette hozzá.

Szilágyi Áron magában ismételte a kulcsszavakat

És valóban, szinte minden csak a versenyen derül ki. Az immáron háromszoros olimpiai bajnok Szilágyi Áron hosszú évek óta dolgozik sportpszichológussal. A szakember, Faludi Viktória az Inforádióban elárulta, milyen volt a kardvívó mentális felkészítése. Kiderült, az olimpiai bajnoki címhez vezető öt asszóban Szilágyi kulcsszavakat mantrázott magában.

“Ilyen volt a türelem, ilyen volt, hogy uralni kell, ilyen volt, hogy irányítania el, hogy lendületből vívjon. Ezek voltak a kulcsszavak és a mögötte lévő érzések, amelyek abban segítették, hogy csak arra tudjon fókuszálni, hogy mit érez, hogy érzi, és hogy arra a tudatosságra összpontosítson, ami benne megvan, ezért lett elismert világklasszis” – nyilatkozta Faludi Viktória.

Az elképesztő siker után Szilágyinak a csapatversenyen is pástra kellett állni, ahol tetemes, több mint tíz tusos előnyből neki már „csak” be kellett volna vinnie az utolsó öt találatot a német Max Hartung elleni bronzmeccsen. Szilágyi azonban tőle szokatlanul egymás után kapta a tusokat. A csapattársak csak üvöltöttek a pást mellől: „lépésről, lépésre”. És valóban, ezúttal ez volt a kulcsszó. Szilágyi csak a következő pontra és mozdulatra koncentrálva lépésről, lépésre haladva, ha nehezen is, de eljutott 45 pontig és bronzérmes lett a csapat. Viccesen jegyezték meg a verseny után, először vívott olyan rosszul, hogy aztán mégis győztes legyen. Úgy tűnt, saját magát rángatta ki a gödörből, meghallva azt is, amit a többiek kértek tőle.

Olimpia és mentális erő

De valóban ennyi lenne a titok? Kulcsszavak, koncentrálás, mantrázás? Valószínű, ha ilyen könnyű lenne minden, egymás után döntögetnék saját rekordjaikat a sportolók. Felkészültség, tudás, önbizalom, győztes karakter és terhelhető fizikum – valószínűbb, hogy mindenezek együttes összeállása szükséges ahhoz, hogy valaki felérjen a csúcsra. És láthatjuk, a nagy bajnokok esetében is előfordul, hogy azon a napon, azon a bizonyos versenyen megremeg a kéz vagy a láb és szertefoszlik az álom…

Így járt az olimpiai lángot meggyújtó, hazájában ünnepelt sztár Naomi Osaka is. A teniszező alig több mint egy óra alatt már a második fordulóban kiesett. Hibát, hibára halmozott, pedig ellenfele, a cseh Vondrousova nem tűnt verhetetlennek. A holland kerekes, Van der Poel sem bírta a terhet. A bringás nem indult a Tour de France-on, hogy tökéletesen felkészüljön az olimpiára, az ötkarikás viadalon azonban nagyot bukott és kiesett.

A pszichológusok arra figyelmeztettek, hogy a sportolók mentális felkészítésében visszafordíthatatlan eseménysor következett be a Covid-magányban és a tokiói olimpia halasztása után. A versenyre kihegyezett forma, a testi és lelki rákészülés után teljes bizonytalanság következett. Majd a halasztás és az új időpont kijelölése után az ismételt rákészülés, pörgés és versenyzés. „Ők is emberek, nem gépek” – mondta Bernard Ouma, a kenyai futók edzője. Talán ez a legtökéletesebb nyilatkozat a témában.

Profi, vagy amatőr sportoló, vesztes, vagy győztes versenyző? Ember és nem robot, aki próbára teszi képességeit és tudását a világ millióinak a szeme láttára. Ugye, hogy mindez nem is olyan egyszerű feladat?

(Kiemelt kép: Kanami Yoshimura / Photo Kishimoto / DPPI)