Szilágyi Áron pszichológusa elárulta, mi volt a tokiói siker mentális felkészülésének kulcsa

Szilágyi Áron - tokiói olimpia - 2021

Több évtizedes “átkot” tört meg Szilágyi Áron a 2016-os nyári olimpián azáltal, hogy kardvívásban megvédte a 2012-ben elhódított címét, hiszen az 1948-ban győztes kalapácsvető, Németh Imre után ő lett a második magyar sportoló, aki úgy lett ötkarikás bajnok, hogy a megnyitón vitte a zászlót.

A Vasas SC 31 esztendős vívója Tokióban újabb nagy tettet vitt véghez és akárcsak 2012-ben, Londonban és öt éve Rio de Janeiróban, a tokiói olimpián is megnyerte a férfi kardozók egyéni versenyét.

Mi volt a tokiói siker mentális felkészülésének kulcsa?

Szilágyi Áron sporttörténelmet írt Tokióban, hiszen rajta kívül eddig négy nagyszerű elődjének – Fuchs Jenőnek, Kárpáti Rudolfnak, a szovjet Viktor Krovopuszkovnak és a francia Jean-Francois Lamournak – sikerült megvédenie a címét férfi kardban, de egyéniben a triplázás még senkinek nem jött össze.

Szilágyi Áron mentális felkészülését évek óta segíti dr. Kárpáti Róbert sportpszichiáter mellett pszichológusa, Faludi Viktória, aki az InfoRádió műsorában mesélt arról, hogyan készültek a történelmi pillanatra.

“Tíz éve foglalkozunk azzal, hogy lelkileg és mentálisan jó állapotban legyen, és hogy tudja ezt a fokozott koncentrációt, fokozott terhet viselni a páston. Nagyon sokan tudnak jól vívni, nagyon sokan tudnak nagyon jól vívni, de azt a mentális terhet, amely ilyenkor 7-8 percig tart, nem biztos, hogy mindenki jól tudja viselni” – fogalmazott Faludi Viktória, aki elárulta, a siker kulcsa, hogy a mérkőzés 7-8 perce alatt semmi ne tudja kizökkenteni vagy elterelni a sportoló figyelmét.

“Áron is mindig kiemeli ezt, a dühkezelést, hogy a bíróval ne foglalkozzon, hogy semmi mással ne foglalkozzon, csak azzal, amit tud kontrollálni és amit ő tud irányítani. Ez volt a munkánk jelentős része, hogy kitaláljuk, neki melyik technika fekszik, és ezt mind a három olimpián nagyon jól sikerült teljesítenie” – tette hozzá a szakember, aki azt is elárulta, mit jelent ez a gyakorlatban.

“A tokiói olimpiára öt érzést fogalmaztunk meg, tulajdonképpen öt szót, kifejezést, amit Szilágyi Áron az asszók alatt mantrázott. Öt asszóra készültünk, nem kevesebbre. Kiemeltként nagyjából előre lehetett látni, hogy kikkel fog vívni, azt kellett kitalálni, hogy az egyes mérkőzéseken mi az az egy dolog, amire Áronnak koncentrálnia kell. Érzéseket társítottunk az olyan kifejezésekhez, mint például a türelem, az uralni kell vagy éppen az, hogy irányítania kell, hogy lendületből vívjon. Ezek voltak a kulcsszavak és a mögötte lévő érzések, amelyek abban segítették, hogy csak arra tudjon fókuszálni, hogy mit érez, hogy érzi és hogy arra a tudatosságra összpontosítson, ami benne megvan, ezért lett elismert világklasszis” – mondta Faludi Viktória.

(Kiemelt kép: MTI / Illyés Tibor)

Szilágyi Áron: Hogy miért jó a csúcson lenni? Mert innen látni az összes többi csúcsot!

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!