Milliók mentek orosz klubokhoz – miközben ukrán csapatok egy fillért sem kaptak

Miközben az orosz futballklubok több millió eurós támogatást zsebeltek be az UEFA-tól, öt ukrán csapat hoppon maradt egy igencsak homályos indoklás miatt.

Az UEFA az elmúlt három évben több mint 10,8 millió eurót juttatott orosz kluboknak úgynevezett „szolidaritási” támogatásként – annak ellenére, hogy Oroszországot kizárták a nemzetközi futballversenyekből az ukrajnai háború kezdete óta. A pénzek kifizetése különösen visszás annak fényében, hogy közben öt ukrán csapat semmilyen támogatást nem kapott, állítólag azért, mert „háborús övezetben” működnek – írja a The Guardian.

Mit jelent a szolidaritási pénz?

A szolidaritási alapból azok a klubok részesülnek, amelyek nem jutottak be az európai kupákba. A cél, hogy kiegyensúlyozzák az európai ligákban uralkodó anyagi különbségeket. Röviden: ha egy csapat nem jut be nemzetközi sorozatba, akkor is kapjon valamit a közös kalapból.

Ennek ellenére az UEFA 2022–23-ban 3,3 millió eurót, 2023–24-ben újabb 3,38 milliót, a 2024–25-ös szezonra pedig 4,22 millió eurót utalt ki az orosz szövetségnek. A 2021–22-es szezonban ráadásul 6,2 millió euró is kiment, még a háború kirobbanása előtt. A szabályok szerint a szövetség ezeket az összegeket köteles továbbosztani a klubjai között.

Eközben öt ukrán csapat – köztük a Csernomorec és a Real Pharma Odesszából, a Metalurg Zaporizzsjából, a Phoenix Mariupol az oroszok által megszállt városból, illetve a Metalist 1925 Harkivból – teljesen kimaradt a 2023–24-es és a 2024–25-ös kifizetésekből.

A klubok vezetői levelet írtak Aleksander Ceferin UEFA-elnöknek, amelyben „rendkívüli helyzetként” jellemezték az ügyet. Mint írták, sem jogi, sem gyakorlati magyarázatot nem kaptak arra, hogy miért nem jutottak hozzá a pénzhez.

„Az egyeztetések alapján úgy tűnik, egy svájci bank bizonytalan földrajzi besorolásra hivatkozva akadályozza a kifizetést. De senki nem mondja meg pontosan, mire alapozzák ezt” – fogalmaztak a levélben.

A klubvezetők szerint az „aktív hadműveleti zóna” kifejezés értelmezhetetlen, és nem felel meg a valóságnak. Szerintük egész Ukrajna háborús agresszió alatt áll, így nem lehet kiragadni belőle egyes városokat vagy régiókat. Érdekesség, hogy míg Mariupolt és Zaporizzsja egy részét valóban megszállta Oroszország, Odessza és Harkiv továbbra is ukrán fennhatóság alatt van.

Az UEFA egy szóvivőn keresztül jelezte, hogy nyilatkoznak majd az ügyben, de végül semmilyen hivatalos választ nem adtak.

A botrány újra reflektorfénybe helyezte az UEFA és Oroszország kapcsolatát. Bár az orosz válogatott és a klubcsapatok kizárása továbbra is érvényben van, az orosz szövetséget formálisan sosem függesztették fel.

A szálak magasra nyúlnak: az UEFA egyik bizottságában ma is ott ül Polina Yumasheva, Oleg Deripaska oligarcha volt felesége, aki Putyin egyik egykori tanácsadójának lánya.

Korábban az UEFA megpróbálta visszahozni a nemzetközi porondra az orosz U17-es válogatottat is, de a terv végül megbukott, miután több tucat nemzeti szövetség nyíltan ellenezte a döntést.

Az ukrán szövetség tavasszal újabb levelet írt az UEFA-nak, amelyben azt kifogásolták, hogy az orosz klubok akkor is kapnak UEFA-ranglistapontokat, amikor épp fel vannak függesztve.

Bár a rendszer az elmúlt öt év leggyengébb teljesítménye alapján számol, a kritikusok szerint ez így is csorbítja a szankciók hatását. Hiszen a pontszám alapján dől el, hogy egy ország hány csapatot indíthat a Bajnokok Ligájában és az Európa-ligában.

Miközben Ukrajna teljes frontvonalon harcol a túlélésért, az orosz klubok látszólag zökkenőmentesen kapják a pénzt, a pontokat és a védelmet – akár játék nélkül is.