Amikor a magyarok oktattak az olimpián: az Aranycsapat diadala Helsinkiben

A Száguldó Őrnagy ezt a medált tartotta a legnagyobb becsben. Bárhol is fordult meg a világban, az olimpiai aranyérmét mindig elvitte magával…

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 104
    Shares

hirdetés

aranycsapat

Az olimpiákon hagyományosan a labdarúgótornák tartanak a leghosszabb ideig, már a megnyitó előtt rajtolnak a meccsek és állandó beszédtémát szolgáltatnak a játékokon. A magyar olimpiatörténet egyik legragyogóbb diadaláról, Puskásék 1952-es aranyérméről nem csak azon az olimpián beszéltek sokat. Máig beszédtéma.

„Ha azt mondod Puskás, azt mondom 10-es, ha azt mondod Maradona, azt mondom 10-es“. Valahogy így néz ki a futballfanatikusok párbeszéde. Vannak – vagy inkább voltak – ugyanis megkérdőjelezhetetlen, kőbe vésett alappillérek a fociban, mint például egykoron a mezszám. 1928-ban egy Arsenal-Sheffiled meccsen viseltek először számokat a mezen a játékosok, világbajnokságon először 1950-ben különböztették meg így a játékosokat. Az 1954-es vb-n már kötelező tartozék volt. És természetesen nem lenne olimpia az olimpia, ha itt nem lennének újítások.

hirdetés
hirdetés

Mutasd a mezed, megmondom ki vagy

A magyar szempontból örökre emlékezetes helsinki olimpián már állandó számozással játszottak a csapatok. A résztvevők közül néhányan, például a magyar mellett a brit csapat is, úgy döntött, hogy a posztok szerint, növekvő számsorrendet alkalmaznak. Így lett Gellér az 1-es, Grosics a 2-es és az itthon maradó, de benevezett Henni Géza a hármas.

A csapatrészeken belül is számított a poszt, ezért került a balszélső Czibor a balösszekötő Puskás mögé. Vagyis a helsinki olimpián kialakult a magyar futballtörténelem legkülönlegesebb számozása: Puskás 19, Czibor 20.

Piroslapos rajt

Az 1952-es futballtorna nem csak emiatt volt különleges. 27 csapat nevezésével minden idők legnépesebb olimpiai futballtornája volt, ami Puskásék diadalával ért véget. Pedig nem úgy indult, hogy gálázik majd a csapat. A selejtezőn Románia ellen nagyon nagy nehézségek árán, 2:1-re nyert a csapat, ráadásul az egyik gólszerzőt Kocsist kiállította a szovjet Latisev. Igen, az a Latisev, akit sokszor emlegettek még a magyar drukkerek, például az 1962-es vb-n, amikor nem adta meg Tichy szabályos gólját a Csehszlovákok ellen. Az egyik legenda szerint Latisev akkor „kedvelte“ meg a mieinket, amikor 1952 májusában egy Moszkva-Magyarország találkozón Puskás finoman útbaigazította egy téves ítéletnél…

hirdetés

Az olimpia előtt már közel két éve veretlen csapat következő ellenfele Olaszország volt, az az Olaszország, akiket 1925 óta nem győzött le a nemzeti csapat: Helsinkiben megtört a jég. Palotás duplázott, a vége 3:0 ide. Jöhetett a törökök elleni negyeddöntő és egy sima, 7:1-es győzelem. Erre még nem is kapta volna fel a fejét a világ, de jött a folytatás. Az elődöntőben ugyanis az 1950-es vb-bronzérmes, olimpiai címvédő Svédország következett, de Hidegkutiék nem lassítottak, elképesztő játékkal hatot lőttek a skandinávoknak. Ráadásul Puskás már az első percben betalált, nála gyorsabb csak Neymar volt a riói olimpián, neki elég volt 14 másodperc. Az olimpiai elődöntő különlegessége, hogy a találkozót az az angol Ling vezete, aki később az 1954-es vb-n két meccset is (el)fújt a magyaroknak: az NSZK elleni csoporttalálkozót, ahol Liebrich kíméletlenül lerúgta Puskást, majd a vb-döntőt, ahol sok egyéb mellett egy lesgólt kértek rajta számon.

aranycsapat - Helsinki 1952
XV. nyári olimpiai játékok, Olimpiai Stadion. Olimpiai bajnok labdarúgóink a lelátón, előtérben Puskás Ferenc, majd tőle távolodva Börzsei János, Zakariás József, Kalmár Jenő edző és Lóránt Gyula. Mögöttük állát támasztva Zsolt István játékvezető. Fortepan / Bojár Sándor

Döntő szavak Rákositól

Jött az olimpiai döntő és az újabb elképesztő sztorik. A kapitány, Sebes Gusztáv például így emlékezett a finálé előtti pillanatokra: „A mérkőzés előtt tíz perccel az öltözőből szólítottak a telefonhoz. Rákosi Mátyás beszélt. Szó szerint a következőket mondta: Nagyon vigyázzanak, tudják milyen a helyzetünk Jugoszláviával, nehogy megveressék magukat.“ A politikai üzenet egyértelmű, a magyaroknak le kell győzniük a szovjeteket a nyolcaddöntőben búcsúztató Jugoszlávokat.

Torokfájás után győzelmi üvöltés

Mondani sem kell, talán soha nem játszott ennyire idegesen a magyar csapat, mint a találkozó elején. Puskás tőle szokatlanul tizenegyest rontott, hibája után gyakorlatilag kiállt az oldalvonalhoz és alig ért labdába. Nem mindennapi olimpia volt ez számára sem, a csapat szárnyalt, ő azonban a mennyből a pokolba került: az olimpia előtt született meg kislánya, Anikó és az ötkarikás játékok idején vesztette el édesapját. Puskás aztán megrázta magát, Czibor passzából megszerezte a vezetést, majd a gólpasszadó maga is betalált. Szepesi sírt a rádióközvetítésben, „GYŐZTÜNK, GYŐZTÜNK“ üvöltötte a népszerű rádióriporter. Ekkor már a torka sem fájt, pedig alig egy órával a döntő kezdése előtt még erre panaszkodott. Így nem volt más választás, a Népsport főszerkesztője, Feleki László a stadionból átszaladt Gulyás Gyuláért a közeli uszodába.

Riporteri rémálom: egy félidőnyi futball

Gulyás a bajnoki címről döntő magyar-amerikai olimpiai pólómeccsre készült, de ha Szepesinek fáj a torka, menni kellett. Olimpiatörténeti érdekesség, hogy Gulyás Gyula, – a népszerű Gulyás László sportriporter édesapja közvetítette a döntő első félidejét, majd Szepesi folytatta a második játékrésszel.

Gulyás így emlékezett erre az esetre: „Kicsit szédelegve összeszedtem a papírjaimat, és a magyar-amerikai vízilabda-döntő előkészületeiről átkapcsoltam a magyar-jugóra. Lényegében labda ez is, villant át az agyamon, de aztán mint a villámcsapás ért a kérdés: kik játszanak a jugoszláv csapatban? És mi a felállásuk? És ebben a politikailag rázós szituációban hogyan boronáljam a játékot 45 percen keresztül.“

Gulyás egy félidő után visszatért az uszodába, ahol már 3:0-ra vezetett a magyar csapat és végül győzött is. Micsoda nap: a pólóválogatott, a futballcsapat, sőt Papp Laci és Gyenge Valéria is olimpiai bajnok lett Helsinkiben. Az Aranycsapat és Puskás tehát olimpiai bajnok lett Helsinkiben, a Száguldó Őrnagy ezt a medált tartotta a legnagyobb becsben. Bárhol is fordult meg a világban, az olimpiai aranyérmét mindig elvitte magával…

(Kiemelt kép: Fortepan / Erky-Nagy Tibor)

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 104
    Shares

Előző cikk Sikeres magyar kezdés a tokiói olimpián: Pétervári-Molnár negyeddöntős egypárevezésben
Következő cikk Szilágyi Áron nyolcaddöntős férfi kardban, Szatmári kiesése hidegzuhanyként érte a csapatot