Sanghajban megnyílt meg a világ legnagyobb asztronómiai múzeuma

Egyenes vonalak és derékszögek helyett három egymást átfedő ív alkotja az épületet, amelyek az égitestek keringési pályájára utalnak.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

sanghaj - asztronómia - múzeum

Megnyílt a világ legnagyobb asztronómiai múzeuma, a Sanghajban található épület komplex formája a kozmosz geometriáját hivatott szimbolizálni a Földön.

Egyenes vonalak és derékszögek helyett három egymást átfedő ív alkotja az épületet, amelyek az égitestek keringési pályájára utalnak. A július közepén megnyitott, 39 ezer négyzetméteres Shanghai Astronomy Museum a világ legnagyobb ilyen jellegű intézménye.

hirdetés
hirdetés

A kiállítások mellett egy planetárium, egy obszervatórium és egy közel 24 méter magas teleszkóp is helyet kapott, egyszóval nincs is jobb hely a világon, ahol laikusként el lehetne veszni a világűrben.

A csillagok tanulmányozásának Mekkája a vizsgált területhez méltó módon futurisztikus külsőt kapott: az amerikai Ennead Architects nevű cég tervezte az épületet, akik egy 2014-es nemzetközi versenyen nyerték el a lehetőséget az intézmény megtervezésére.

„Azt gondoltuk, hogy az építészet révén rendkívüli hatást adhatunk a teljes élményhez” – mondta Thomas J. Wong vezető tervező és a cég partnere egy videó interjúban a CNN beszámolója szerint. „Az épület a … csillagászati ihletésű építészet megtestesítője.” Azáltal, hogy elhagyták az egyenes falakat az ívelt vonalak kedvéért, Wong és csapata abban reménykedett, hogy megmutathatják, hogy az univerzumban minden állandó mozgásban van, és erők sora irányítja ezeket.

Wong elmondása szerint “három test problémája” is inspirálta őket, vagyis az a még meg nem oldott kérdés, hogyan lehet három égi entitás – például bolygók, holdak vagy csillagok – mozgását matematikailag kiszámítani az egymással való gravitációs kapcsolataik alapján. Míg ez a számítás két égitesttel elvégezhető, három égitest esetén az utak kaotikussá és kiszámíthatatlanná válnak.

hirdetés

„Azért gondoltuk, hogy a három test problémája érdekes, mert az égitestek komplex rendszere az alapja” – magyarázta Wong. „Ezek a kapcsolatok dinamikusak a középpont körüli egyszerű körhöz képest. A tervezési szándéknak pedig része volt megragadni ezt a komplexitást” – teszi hozzá Wong.

Wong tervében a kozmikus feladvány három íves formává alakult: egy okuluszra, egy gömbre és egy fordított kupolára, amelyek a Napra, a Holdra és a csillagokra utalnak.

A látogatók először az okulusszal, a szemmel találkoznak, amely a múzeum főbejárata felett nyílik. Időmérőként funkcionál, ugyanis a napfény egy kört alkot általa, ami folyamatosan mozog a padlón, ahogy a reggelből délután, majd este lesz, ezzel egy hatalmas napóraként mutatja az időt és az évszakot.

Ezután következik a planetárium terme, amit a gömbbe zártak, és a Holdfelkeltéhez hasonlóan az épület tetejéből bukkan elő. A hatalmas struktúra alsó fele pedig az alatta sétálgató látogatónak úgy tűnik, mintha súlytalanul lebegne a levegőben.

Végül egy hatalmas megfordított üveg dóm a tető csúcsán lehetővé teszi, hogy a látogatók éjszaka is elmerüljenek az égbolt vizsgálatában, a sajtóközlemény szerint ez „valós találkozás az univerzummal, hogy megkoronázza a benti szimulált élményt.”

„Az akarjuk, hogy az emberek megértsék a Föld különleges jellegét, amivel az univerzumban általunk ismert minden más helytől eltérően képes otthont biztosítani az életnek” – mondta Wong.

Az Ennead Architects Amerikában és Kínában is rendelkezik irodával, így nem meglepő, hogy ők feleltek a Manhattanben található Amerikai Természetrajzi Múzeumhoz tartozó Rose Center for Earth and Space épület megtervezéséért is.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Őrült összegek, bámulatos rekordok és legendás győzelmek - ilyen volt az 1964-es tokiói olimpia
Következő cikk Drasztikus szabályok és meglepő intézkedések - ilyen olimpiánk még biztosan nem volt