Pengeélen táncolunk: visszafordíthatatlan következményekre figyelmeztetnek a klímakutatók

Nem csak a magyar gazdaság áll fordulópont előtt a hidegek közeledtével. A tudósok egyre jobban kongatják a vészharangot, hogy hamarosan visszafordíthatatlan lesz a klímakatasztrófa, most pedig egy újabb figyelmeztetés érkezett: a Science nevű tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint közel vagyunk az öt átbillenési pont eléréséhez, ami végzetes lehet az emberiség jövőjére nézve.

Míg az energia- és gazdasági válság előszelét már közvetlenül érezzük a bőrünkön és a pénztárcánkon, a klímakatasztrófa még egy távoli, elvont jelenségnek tűnik. Sokan riogatásként élik meg a tudósok egyre záporozó és egyre borúsabb jóslatait a jövőre nézve, de ezek sokkal inkább kétségbeesett kiáltások, hogy végre figyeljünk és hallgassunk rájuk, és legfőképpen tegyünk valamit a klímakatasztrófa megfékezésére. A Science magazinban megjelent tanulmány szerint a 16 azonosított átbillenési pontból 5 vészesen közel van – számolt be róla a The Guardian.

De mik azok az átbillenési pontok?

„Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) két évtizede vezette be az átbillenési pontok fogalmát, miszerint bizonyos felmelegedési szint után olyan kritikus, visszafordíthatatlan változások indulhatnak meg a földi rendszerben (éghajlat, óceáni áramlások, bioszféra), amelyeket az emberiség jelenlegi tudásunk szerint képtelen lesz befolyásolni” – írja a Másfélfok.hu tudományos ismeretterjesztő oldal cikkében az átbillenési pontokról.

A kutatók összesen 16 átbillenési pontot azonosítottak, a vizsgálat pedig arra figyelmeztet, hogy a megfigyelések szerint ebből 15 jelenleg már aktív állapotban van, a legfrissebb jelentések szerint pedig az 1,1 °C fokos globális hőmérséklet-növekedés hatására öt esetében elértük a visszafordíthatatlan állapot alsó határát. Ez az öt átbillenési pont:

• a grönlandi jégsapka összeomlása, ami óriási tengerszint-növekedést idéz elő,
• egy kulcsáramlat összeomlása az Atlanti-óceán északi részén, ami a csapadékmennyiséget befolyásolja, amelytől több milliárd ember élelmiszerellátása függ,
• az északi félteke permafroszt területeinek felolvadása,
• a trópusi korallzátonyok pusztulása,
• a Barents-tenger jégtömegének elolvadása.

Az elemzés többek között vizsgálta, hogy milyen eshetőségre számíthatunk a 2015-ös Párizsi Megállapodásban célul kitűzött 1,5°C fokos felmelegedés esetén – az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez viszonyítva -, és arra jutottak, hogy már ez sem biztonságos. A 1,5-2 °C fok közötti hőmérséklet-emelkedés esetén hat további átbillenési pont valószínű lesz, további négy pedig lehetséges. A jelenlegi politikák alapján várható 2,6 °C fok körüli felmelegedés esetén egy további pont valószínű, és három másik lehetségessé válik az előrejelzés szerint.

„Lehet, hogy a Föld elhagyta a „biztonságos” klímaállapotot az 1 °C fokos globális felmelegedés után” – állapították meg a kutatók, amihez nem elhanyagolható hozzátenni, hogy az emberi civilizáció maga ennél a szintnél alacsonyabb hőmérsékleten fejlődött ki. Ráadásul az átbillenési pontok úgy működnek, mint a dominó: ha az egyik eldől, az a következőt is beindíthatja, és így tovább, egyenesen a katasztrófa felé robogva. Ezt a folyamatot azonban még tanulmányozzák, és az említett analízis során sem vették figyelembe, vagyis lehet, hogy ez csak a “legderűsebb” leírása az eseményeknek, és a helyzet akár még rosszabb is lehet.

„A világ a 2-3 °C fokos globális felmelegedés felé tart” – mondta Johan Rockström professzor, a Potsdami Klímahatáskutató Intézet igazgatója, aki részt vett a kutatásban hozzátéve, hogy mindez több átbillenési pont bekövetkezésével fenyeget, ezért „az élhető körülmények fenntartása és a stabil társadalmak megteremtése érdekében mindent meg kell tenni, hogy elkerüljük az átbillenési pontok átfordulását.

Dr. David Armstrong McKay, az Exeteri Egyetem munkatársa, a tanulmány vezető szerzője a következőket mondta: „Ez valóban aggasztó. Van ok a gyászra, de van még ok a reményre is.” Szerinte a kutatás is a Párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 °C fokos célkitűzés betartásának fontosságát támasztja alá. Azt is kiemelte, hogy nem azt állítják, hogy ha néhány átbillenési pontot elérünk, akkor vége mindennek, azonban ezek igenis aggodalomra adnak okot.

A Science folyóiratban megjelent analízis több mint 200 korábbi, a múltbeli átbillenési pontokról, klímamegfigyelésekről és modellezésekről készült tanulmányt vizsgált.