Megérkezett az újabb lesújtó klíma előrejelzés

Nem véletlenül választotta a Collins szótár a klímasztrájkot az év szavának néhány nappal ezelőtt. Ezt a kifejezést ugyanis az előző évhez képest százszor több alkalommal használták 2019-ben, most pedig egy újabb lesújtó előrejelzés érkezett a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz kapcsolódóan.

A glasgow-i székhelyű kiadó a honlapokat, újságokat és folyóiratokat, valamint a közösségi médiát pásztázva választja ki az év szavát, azt vizsgálva, hogy mely angol kifejezések használata ugrott meg az adott évben a legnagyobb mértékben. A klímasztrájk kifejezést először 2015 novemberében jegyezték fel, amikor az első ilyen tüntetést szervezték az ENSZ Párizsban rendezett klímacsúcsa idején. Az elmúlt évben mindennapos valóssággá váltak ezek a megmozdulások a világ nagyvárosaiban, és a Collins munkatársai megfigyelték, hogy százszorosával nőtt a kifejezés használata 2019-ban.

A most megjelent előrejelzésben ausztrál kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés az előzetes várakozásokhoz képest jóval gyorsabb mértékben növelheti az óceánok vízszintjét. A szakértők szerint a Föld legutóbbi felmelegedési időszakában, több mint 100 ezer évvel ezelőtt mintegy 10 métert emelkedett a tengerszint, egy ilyen változás pedig messze felülmúlja a jelenlegi előrejelzéseket és katasztrofális következményekkel járhat az emberiség számára – mutatott rá a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányában az Ausztrál Nemzeti Egyetem kutatócsoportja.

Az üvegházhatású gázkibocsátás az elmúlt 200 évben olyan változásokat okozott a klímában, amelyek gyorsabbak és sokkal szélsőségesebbek, mint amilyenek a legutóbbi, interglaciális – két jégkorszak közötti – időszakban tapasztalhatók voltak. Ez azt jelenti, hogy a vízszint legutóbbi emelkedésének aránya alapján tett előrejelzések alulértékelik azt, ami a jövőben történhet – figyelmeztetnek a kutatók.

Az Antarktisz szerepe a tengerszint változásában

Az Antarktisz jégtakarója az ausztrál kutatók szerint jelentős mértékű változásra képes, az utolsó, két jégkorszak közötti időszakban például az antarktiszi jégveszteség képes volt arra, hogy megváltoztassa a Föld óceánjainak körforgását. A kutatók kiemelték, hogy ez a folyamat az északi-sarkvidéki régió melegedését okozta és felgyorsította a grönlandi jégolvadást. A jelenlegi becslések szerint a tengerszint 70-100 centimétert fog növekedni 2100-ra, a következő évtizedek üvegházhatású gázkibocsátásától függően. Az ismeretek alapján feltételezhető, hogy a sarkvidéki jégtakarók olvadása sokkal jelentősebb mértékben fogja befolyásolni a vízszintet, mint ahogyan azt a jelenlegi becslések tartják, ráadásul nem elhanyagolható tényező, hogy a melegedés és a jégolvadás egyszerre történik mindkét sarkvidéken. (MTI)