Kolumbusz és Mozart is megfordult a világ legrégebbi ma is működő éttermében

A salzburgi Szent Péter templomban található éttermet több mint 1200 évvel ezelőtt alapította egy Alcuin nevű francia szerzetes, de Stockholmban és Pekingben is felfedezhetünk olyan vendéglátóhelyeket, melyek a középkor óta működnek.

Gondoltad volna, hogy a világ legrégebbi étterme csupán egy karnyújtásnyira van Magyarországtól? Ahogy a Delicious cikke is írja, a salzburgi Szent Péter templomban működő Stiftskellerről szóló első írásos emlék 803-ból származik, vagyis ekkortájt alapíthatta egy Alcuin nevű francia szerzetes. (A pontos dátummal kapcsolatban azonban máig nincsenek információink.) Beszélik, hogy egykoron Kolumbusz Kristóf és Wolfgang Amadeus Mozart is a Stiftskeller vendége volt. A hely megőrizte eredeti, középkori szellemiségét: a látogatókat autentikus környezet fogadja a Szent Péter templom ódon falai között. Voltaképpen „a megelevenedett történelemmel” találkozhat, aki felkeresi az éttermet.

1416-ban nyílt a Bianyifang nevű pekingi étterem, Kína legrégibb vendéglátóipari egysége, melynek specialitása a pekingi kacsa. A patinás vendéglátóhely egy olyan kulináris hagyományt örökít tovább, mely a Ming-dinasztia idejére vezethető vissza.

Stockholm óvárosának egyik legkülönlegesebb helyszíne a Zum Franziskaner nevű étterem, amit 1421-ben német szerzetesek alapítottak. Az évszázadok során több ízben is átépítették: hol a helyi tengerészek kedvelt kocsmájaként, hol pedig fine dining étteremként üzemelt. A legutóbbi átépítésre 1906-ban került sor, s a vendéglátóhelyen ma ugyanazokat a söröket kóstolhatjuk végig, melyek az eredeti, hatszáz éves itallapon is megtalálhatók voltak.

A Honke Owariya nevű japán vendéglő korábban cukrászdaként vált ismertté, ma viszont a szigetország legrégebbi éttermének számít, s az alapítás éve, vagyis 1465 óta egyaránt megtalálták itt a számításukat a buddhista szerzetesek és a kóbor szamurájok is. Aki betér az étterembe, annak feltétlenül meg kell kóstolnia a hely specialitásának számító soba tésztát.

Az 1528-ban alapított francia étterem, a La Tour d’Argent a legenda szerint IV. Henrik király egyik törzshelyének számított. A párizsi vendéglátóegység szellemisége inspirálta a L’ecsó (Ratatouille) című 2007-es amerikai animációs filmet, borospincéje pedig az egyik legnívósabb a világon. Több mint 450 ezer palack bor található benne – a gyűjtemény összértékét 25 millió euróra becsülik.

Napóleon, Beethoven és Angela Merkel egyaránt megfordult a Zur letzten Instanz nevű kelet-berlini étteremben, ami 1621-ben nyitotta meg kapuit. Az épületet – mely a hidegháború idején csupán egy kőhajításnyira volt a berlini faltól – 1963-ban alakították át.

Az Egyesült Államok legrégebbi bárját, a White Horse Tavernt 1673-ban, a Rhode Island-i Newportban hozták létre, és hamarosan a helyi kolónia elöljáróinak legkedveltebb találkozóhelyévé nőtte ki magát. Az ivó egyben „a korrupció melegágya” is volt, mivel az itt vendégeskedő közhivatalnokok sokszor a városi kincstár kontójára étkeztek. (Ám biztosak lehetünk benne, hogy a kuncsaftok „túlzott élelmessége” nem zavarta a tulajdonosokat, már csak azért sem, mert egyikőjük híres kalóz volt, mielőtt szerencsét próbált volna a vendéglátóiparban.)