Úgy tűnik, remek kezekben lesz az Egy maréknyi dollárért remake-je

Bizony, Hollywood hamarosan leporolja Sergio Leone 1964-es kultklasszikusát. Az italowestern műfajának felülmúlhatatlan darabjából – mely nemzetközi sztárt faragott Clint Eastwoodból – a Hetedik producere készít 21. századi feldolgozást.

Rövidesen remake-et kap Sergio Leone halhatatlan kultklasszikusa, az italowestern műfaját megalapozó Egy maréknyi dollárért. Az 1964-es vadnyugati moziból Gianni Nunnari (a Hetedik és a 300 producere) és Simon Horsman (Magazine Dreams) Euro Gang Entertainment nevű filmgyártó vállalata, valamint az eredeti alkotásért is felelős, római székhelyű Jolly Film készít 21. századi feldolgozást, de Enzo Sisti, a Ripley című új Netflix-sorozat producere is a stábot erősíti majd – értesült róla a Deadline. A rendező, a forgatókönyvíró, valamint a főbb szerepeket alakító színészek személyét egyelőre még sűrű homály fedi, de stílszerű gesztus volna, ha az eredeti mozi révén nemzetközi sztárrá avanzsált Clint Eastwood is feltűnne majd egy villanásnyi cameo erejéig. A Deadline információi szerint az Egy maréknyi dollárért vadonatúj verzióját angol nyelven forgatják, de hogy közreműködnek-e majd benne olasz származású aktorok is, az még a jövő zenéje.

Az Egy maréknyi dollárért története egy Joe nevű titokzatos, messzi földről érkezett csavargóról (Eastwood) szól, aki megpróbál hasznot húzni a mexikói határt uraló csempészbandák ádáz viszálykodásából.

Leone erőteljesen átrajzolta a hagyományos western hősképét: Eastwood figuráját – bár veszedelmes kalandjai során némi önzetlenségről is tanúbizonyságot tett – elsősorban a bírvágy motiválta, emellett pedig borostás, csapzott külsejével is homlokegyenest eltért az amerikai vadnyugati filmek protagonistáitól. A történet egyébként már a maga korában sem számított eredetinek: alapmotívumait a rendező és forgatókönyvírói Kuroszava Akira A testőr (1961) című japán kultmozijából kölcsönözték, ami viszont köztudottan Dashiel Hammett Véres aratás című bűnregényéből nyert inspirációt. A két rivális bűnbanda harapófogójába kerülő, mindenen és mindenkin átgázolni igyekvő hős története persze az utókort sem hagyta hidegen: később ugyanezek a cselekményelemek köszöntek vissza Walter Hill Az utolsó emberig (1996) című akciófilmjében is, de a sztori csírái még a Rockstar Games kitűnő videójátékában, a Red Read Redemption 2-ben is fellelhetők.

Más kérdés, hogy vajon mennyiben tekinthető ma életképesnek egy olyan műfaj, mely a nyolcvanas években (A mennyország kapuja című nagyköltségvetésű westerneposz nem kevésbé eposzi méretű fiaskója után) szinte teljesen eltűnt az amerikai zsánertérképről (és ma sem számít túlzottan rentábilisnak: gondoljunk csak Kevin Costner hosszú éveken át tervezgetett, négy különálló fejezetre tagolt „vadnyugati hőskölteményének” pénzügyi bukására). És mégis: Leone és Eastwood neve, valamint a tovatűnt hatvanas évek iránti makacs nosztalgia talán visszacsábíthatja a mozikba azokat a nézőket, akik villámkezű pisztolyhősökön, borotválatlan haramiákon, valamint a kapzsiság és az árulás örökzöld meséin nőttek fel.