Idegtépően feszült pszichológiai thrillerrel erősít a Disney+

Modernizált verzióban támad fel a kilencvenes évek hajnalának egyik legkedveltebb pszichológiai thrillere, A kéz, amely a bölcsőt ringatja, ami november 19-től lesz elérhető a Disney+ kínálatában.

A kéz, amely a bölcsőt ringatja (The Hand that Rocks the Cradle) lebilincselően izgalmas pszichológiai thriller, ami a klasszikus, 1992-ben megjelent, azonos című film nyomán készült. Az új, Michelle Garza Cervera által rendezett verzió hátborzongató precizitással bontja le a békés családi otthon illúzióját: a csavaros sztori szerint egy jómódú külvárosi anya (Mary Elizabeth Winstead) új bébiszittert (Maika Monroe) vesz fel, akiről apránként kiderül, hogy nem az, akinek mondja magát.

Ezt olvastad már?

Nagy bajban a Vaják: Henry Cavill távozása után rengetegen elpártoltak a sorozattól

Ez az oka, hogy Guillermo del Toro sosem fog behódolni a mesterséges intelligenciának

Az új sorozat nem egyszerű remake: kortárs és „kísértetiesen modern”, amely a családideálhoz tapadó elvárásokat vizsgálja.

A történet a két női főszereplő bonyolult, morális szempontból szürkezónába csúszó kapcsolatára épül. A rendező a mindennapi élet kegyetlenségét helyezi előtérbe: nincs erdő mélyén lapuló szörny, csak a lakás melege, a konyha fémes felületei, a csecsemőmonitor halk zúgása – és a kínzó kérdés: mennyire vagyunk biztonságban ott, ahol a leginkább annak hisszük magunkat? A film új hangsúlyokat is ad: egy régi traumával összeköti a két nő sorsát, a társadalmi elvárások és a női szerepek szorításában pedig a bosszú, a bűntudat és az önvédelem vékony határvonalait vizsgálja. A feszültség alattomosan fokozódik, apró, hétköznapi gesztusokban jelenik meg; a legfontosabb kérdés pedig, amit fel kell tennünk az, hogy kinek lehet hinni?

A 20th Century Studios produkcióját a mexikói Michelle Garza Cervera rendezte. Érdekesség, hogy a munkálatok előtt szándékosan nem nézte újra az 1992-es változatot: a saját hangján, a mai közönség reflexeire építve akart mesélni. A forgatókönyvet a BAFTA-jelölt hangmérnökből lett író, Micah Bloomberg készítette Amanda Silver eredeti történetének alapjaira támaszkodva. A cél nem a nosztalgia, hanem a „realista horror” hagyományának feltámasztása – pszichológiai eszközökkel, a hétköznapi tér dramaturgiájával és a hangok intenzív használatával. A képi világ a szereplők belső vibrálását tükrözi, amelyet a díszlet tovább erősít: a külvárosi, napfényes enteriőrök apránként fenyegető labirintussá alakulnak.

Az alkotók nem fekete-fehér mesét ígérnek: a jó és rossz fogalmai megkérdőjeleződnek, a döntések súlyát pedig a szereplők múltja és félelmei mérik. A végeredmény egy hipnotikus, szorongató hangulatú pszichothriller, amely egyszerre tiszteleg a kilencvenes évek klasszikusa előtt és határozottan a jelen idegfeszültségeire hangol.

Borítókép: BoliviaInteligente, Unsplash