Élhetőbb jövő: 5 világváros, ami mutatja az utat

fenntarthatóság - élhetőbb jövő

A világ lakosságának csaknem fele városokban lakik, és ez a szám a jövőben csak tovább fog növekedni. A fenntarthatóság viszont komoly kihívást jelent a betondzsungelben.

Vannak azonban olyan városok, amelyek élő bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a fenntarthatóság a metropoliszokban sem olyan nagy ördöngösség, csak némi kreativitás és nyitottság kell hozzá. Íme, öt város, ami mutatja az utat egy élhetőbb jövő felé!

Koppenhága, Dánia – a biciklis város

Sok vita zajlik a városi közlekedés körül: az elektromos autók ugyan nem bocsátanak ki üvegházhatású-gázokat, ami mind az atmoszférának, mind a városi polgárok tüdejének jó hír, azonban az előállításuk ettől függetlenül terheli a környezetet. Akkor mi lenne jó helyette? Nagyon elszállt ötlet, de például a tömegközlekedés és a biciklizés! A hollandok mellett a dánok a másik legnagyobb biciklis nemzet, és mivel az a cél, hogy a főváros, Koppenhága 2025-re karbonsemleges legyen, így keményen kell hajtaniuk, hogy ezt elérjék. Ennek részeként több mint 382 km kerékpárút van a városban, de ezen belül biciklis hidakkal és speciális biciklis közlekedési lámpákkal is felszerelték a várost. Ezen felül létezik egy kerékpáros szupersztráda-hálózat, amely megkönnyíti a távolsági ingázást 30 környező település és Koppenhága között (eddig 23%-kal nőtt a kerékpárosok száma a hétköznapokon).

dánia - bicikli - fenntarthatóság

Eső, napsütés vagy hó, a dánoknak nem számít, korosztálytól és státusztól függetlenül rengetegen pattannak nyeregbe nap mint nap: a kerékpározás teszi ki az összes munkába történő utazás felét és az összes iskolai út negyedét (ez megmagyarázza, hogy miért csak a háztartások 29%-ának van ténylegesen autója). Annak sem kell aggódnia az ökolábnyoma miatt, aki nem szeret tekerni: a város dízel buszait 2025-re mind elektromosra cserélik.

dánia - koppenhága - fenntarthatóság

De ez még nem minden. Ott vannak még az újrahasznosító automaták, amelyek minden visszagyűjtött palack után pénzt fizetnek, ráadásul a városban a teljes élelmiszer-értékesítés negyedét (beleértve a gyorséttermeket is) biotermékek teszik. A szállodák kétharmada ökotanúsítvánnyal rendelkezik, a vízi utak pedig elég tiszták ahhoz, hogy úszni lehessen bennük. A Bjarke Ingles által tervezett CopenHill pedig lényegében a világ legtisztább szemétégetője, ahol nemcsak energiát állítanak elő a hulladékból, de rekreációs központként is funkcionál. A mesterséges lejtőjén télen sportolni lehet, van rajta mászófal, túra- és futóösvények is.

Szingapúr – szuperfák és vertikális zöldek

Egy nagyvárosban általában egy dologból van kevés: fából. Szingapúrban azonban egyedi megoldást találtak arra, hogy minél több zölddel töltsék meg a várost, ez a Supertree. A Gardens by the Bay parkban található a 18 fára emlékeztető, 25 és 50 méter közötti struktúra, az ember alkotta erdő, ami a természetet, a technológiát és művészetet ötvözi.

szingapúr - fenntarthatóság

Acélvázukkal a fák függőleges kertként funkcionálnak mintegy 163 ezer növénynek, több mint 200 fajnak, miközben a lehető legtöbb szén-dioxidot nyelik el a levegőből. Sőt, a szingapúri szuperfák olyan környezetvédelmi technológiákkal vannak felszerelve, amelyek lemásolják az anyatermészet fáinak ökológiai szerepét, például esővizet és napenergiát gyűjtenek a napelemes fotovoltaikus rendszereken keresztül. A nagy árnyékolók a hő elnyelésével és eloszlatásával szabályozzák a hőmérsékletet; árnyékot biztosítanak nappal, míg éjjel (ellentétben a valódi fákkal) fényshow-t mutatnak be.

szingapúr - zöld város - fenntarthatóság

A Supertrees csak az egyik szingapúri módja annak, hogy kreatívan beépítsék a természetet a várostervezésbe. Egy másik a Nemzeti Parkok Igazgatóságának Skyrise Greenery Incentive Scheme kezdeményezése amely 2009-es elindítása óta több mint 110 meglévő épületben segített zöldtetőket és falakat, ehető kerteket és rekreációs tetőkerteket telepíteni. Ez a gondolkodásmód szilárdan gyökeret vert: minden új fejlesztésnek kötelezően magukba kell foglalnia növények ültetését. A City in a Garden becenévvel és a világ egyik legzöldebb városaként emlegetik Szingapúrt, és mi csak irigykedni tudunk.

Ljubljana, Szlovénia – zümmögő ökoszisztéma

Szlovénia fővárosában, Ljubljanában nagyjából 287 ezer ember és 180 millió méh él. Ha a méhek épp nem a levegőben szállnak és teszik a dolgukat, akkor a Bee Path 4500 méhkaptárjának egyikében zümmögnek. A 2015-ben nyílt út a méhek fontosságára hívja fel a figyelmet, szemlélteti, hogy mekkora szerepet játszanak város biodiverzitásában, az emberi civilizáció túlélésében az élelmiszerellátáson keresztül.

fenntarthatóság - Ljubliana - méhek

A Bee Path rövid idő alatt egész méhészeti mozgalommá nőtte ki magát, amiben a 300 méhészen és lelkes önkéntesen túl az oktatási-, kulturális- és egészségügyi intézményektől kezdve a civil szervezeteken át a vállalkozásokig sokan részt vesznek. A projekt ma már többek között oktatási programokat is magában foglal, valamint egyfajta inkubátorként is funkcionál új üzleti ötletek, valamint a városi méhészetek és méhállományok fejlesztésével kapcsolatos projektek számára.

Ljubliana - fenntarthatóság - szlovénia

Idén a European Best Destinations Európa Zöld Fővárosa címmel illette a szlovén fővárost, a Green Destinations pedig hat alkalommal szerepeltette 100 legjobb fenntartható úticél listáján. Ez nem meglepő hiszen az egy lakosra jutó zöldfelületek aránya is itt a legmagasabb Európában (több mint 542 m2) és a város elkötelezett az erdőterületeinek fenntartása iránt is. Bárki, aki erre jár, élvezheti az autómentes városközpontot, és igénybe veheti a kerékpár-megosztási rendszert (az első órában ingyenes), hogy körbepedálozhassa a 230 km-es úthálózatot, és büszkén használja az újrahasznosításra kijelölt kukákat abban a tudatban, hogy az Európai Unióban itt a legmagasabb a szelektív hulladékgyűjtés aránya.

Curitiba, Brazília – hulladék-forradalom

Egy másik sikertörténet és követendő példa a hulladékgazdálkodásban Curitiba városa, ahol két egyszerű rendszerrel is igyekeznek ezt a környezeti kihívást megoldani, miközben a társadalmi problémákkal is foglalkoznak.

Az első kezdeményezés a Garbage That Isn’t Garbage nevet viseli és a polgároknak az organikus, illetve nem organikus újrahasznosítható hulladékokat kell különválasztani, amit aztán mozgássérült, drogfüggő és hajléktalan munkaerőt alkalmazó központokban dolgoznak fel. A Green Exchange projekt a favelák megtisztítására jött létre, a helyiek összegyűjtik az újrahasznosítható hulladékot, amiért aztán többek között buszjegyeket, élelmet, iskolai tankönyveket kapnak. A megoldásnak köszönhetően a favelák lakói el tudnak utazni munka miatt, amire egyébként nem lenne lehetőségük, csökkent az élelmiszer hulladék, az önkormányzat pedig a helyi farmerektől vásárolja meg a plusz terményeket a projekthez.

fenntarthatóság - curitiba - élhetőbb jövő

A programok a hulladéklerakókba kerülő hulladék mintegy 70%-os csökkenését eredményezték, több mint 2000 munkahelyet teremtettek a szektorban, és a becslések szerint napi 1200 fának megfelelő mennyiséget takarítanak meg (a papír újrahasznosítása révén).

Curitiba a Környezetvédelmi Szabadegyetemmel (Free University for the Environment) együttműködésben folyamatosan tájékoztatja polgárait a fenntarthatóságról, az ökológiáról és a környezetvédelemről. A másik inspiráló megoldása a városnak a világszerte elismert Bus Rapid Transit rendszer. A BRT egy olyan speciális autóbusz-hálózat, melyet szegényebb nagyvárosok építenek ki a metró- vagy a villamoshálózatok helyett. A dedikált sávokkal, valamint a gyors felszálláshoz speciálisan kialakított buszokkal és állomásokkal működő rendszert a lakosság 75%-a használja.

curtiba - fenntarthatóság

Ami pedig a megőrzést illeti, Curitiba egyetlen ökokő segítségével küzdötte le árvízi problémáit és bővítette ki a zöldterületeket azáltal, hogy egyfajta zöld övet hozott létre parkokból, ami megtakarítja a gátak gazdasági és környezetvédelmi költségeit. Ráadásul ezek fenntartására is birkákat használnak, ami szintén csökkenti a fenntartási költségeket, egyidejűleg pedig gyapjút és trágyát biztosít a gazdálkodóknak.

Amszterdam, Hollandia – harc a műanyag ellen

Az Észak Velencéjének is nevezett Amszterdam híres csatornáiról, a városi vízfelületek viszont tele vannak szeméttel. A Plastic Whale kezdeményezés keretében a helyiek elektromos hajóikról hálóval a kezükben fogják össze a lebegő műanyagokat, hogy aztán később irodai bútorokat és hajókat állítsanak elő belőle.

fenntarthatóság - hollandia

Az első Bubble Barrier szintén Amszterdamban állt munkába, ami évente mintegy 42 ezer kilogramm műanyagot gyűjt össze. A város csatornáiból az Ij-folyóba ömlő vízre átlósan elhelyezett buborékos gát segít csapdába ejteni a nehezen elérhető, víz alatti műanyag hulladékokat megelőzve ezzel, hogy azok az Északi-tengerbe kerülhessenek. A buborékfüggöny ráadásul megnöveli a víz oxigénszintjét, ami serkenti az ökoszisztémát.

fenntarthatóság - amszterdam

Az ételhulladék terén is komoly lépéseket tesz a város a fenntarthatóság felé. A The Waste Transformer nevű program az organikus hulladékot dolgozza fel a Westergasfabriek komplexumból, amiből aztán zöld elektromos áramot, komposztot és trágyát állít elő. Két vállalkozás pedig, az InStock és a BuurtBuik a felesleges ételből készítenek egészséges fogásokat – utóbbi ingyenes élelmet biztosít a közösségnek.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print