Bécs 21 milliárd dolláros terve az orosz gázfüggőség helyett

Bécs ambiciózus, 21 milliárd dolláros tervet indított el, hogy megszabaduljon az orosz gázfüggőségtől, és a jövőben hőszivattyúkkal, geotermikus fúrásokkal és energiahatékonysági fejlesztésekkel biztosítsa a város fűtését – írja a Bloomberg.

A város szélén, ipari épületek és lakóházak között mérnökök dolgoznak a földalatti Aderklaaer Konglomerátum nevű forró vízréteg elérésén. Ez a három kilométer mélyen található hőforrás a bécsi fűtési rendszer egyik alappillére lehet.

Geotermikus energia: hő a föld mélyéről

Bernhard Novotny, az OMV állami energiaipari vállalat geotermikus üzletágának vezetője szerint ez a projekt egyedülálló lehetőséget kínál. „Korábban csak helikopterrel vagy terepjáróval tudtam elérni a fúrási helyszíneket – most metróval érkezem a munkába” – mondta.

A projekt része annak az átfogó tervnek, amelynek célja, hogy a bécsiek fűtési hálózatát fenntartható alapokra helyezzék. A város már a hidegháború óta támaszkodott orosz gázra, azonban a 2022-es ukrajnai invázió, majd a gázárrobbanás után Bécs vezetése radikális változtatásokat jelentett be.

A távhőrendszer mint bécsi büszkeség

Bécs távhőrendszere, amely az 1960-as évek óta működik, Európa egyik legnagyobb ilyen hálózata. Az 1300 kilométer hosszú csőhálózat jelenleg több mint 200 ezer otthont lát el meleg vízzel és fűtéssel. A cél az, hogy 2030-ra a város lakásállományának kétharmada, azaz 400 ezer otthon csatlakozzon a rendszerhez.

A távhő egyik legismertebb forrása a Spittelau hulladékégető, amely nemcsak technológiai, hanem kulturális szempontból is különleges: Friedensreich Hundertwasser ikonikus épülete művészi formában hívja fel a figyelmet a fenntarthatóság fontosságára.

Hőszivattyúk és kreatív megoldások

A város nemcsak nagy volumenű infrastruktúrákban gondolkodik, hanem kisebb, innovatív megoldásokban is. Példa erre a Manner süteménygyár, amely a termelés során keletkező hőt értékesíti a távhőrendszernek. Christian Froemmel, a gyár vezetője szerint a 40 millió eurós beruházás gyorsan megtérült, és évente 600 otthon fűtésére elegendő energiát biztosítanak.

A geotermikus fúrások mellett a hőszivattyúk kulcsszerepet kapnak. Ezek az eszközök a földből, levegőből vagy vízből származó hőt koncentrálják, és sokkal hatékonyabban működnek, mint a hagyományos gáztüzelésű rendszerek. Linda Kirchberger, a Wien Energie dekarbonizációért felelős igazgatója szerint a technológia fejlődése tette lehetővé, hogy ezek a szivattyúk már nagyobb léptékben is alkalmazhatók legyenek.

Kihívások és politikai akadályok

Bár a technológia egyre fejlettebb, a projekt gazdasági és politikai nehézségekbe ütközik. A hőárakat még mindig a földgáz piaci árai határozzák meg, ami azt jelenti, hogy az energiaárak ingadozását a távhőfogyasztók is megérzik. Emellett az osztrák kormány januári költségvetési javaslata szerint 500 millió euróval csökkentik a klímacélokra fordított támogatásokat, ami lassíthatja a bécsi tervek megvalósítását.

Leonore Gewessler osztrák energiaügyi miniszter szerint azonban Bécs jó úton halad. „Láttuk, hogy a gázfogyasztás drasztikusan csökkent: Ausztriában 2022 óta ötödével esett vissza. A megoldások már rendelkezésre állnak, csak meg kell valósítanunk őket” – nyilatkozta.

A jövő felé vezető út

Bécs történelmileg is mindig az élvonalban volt az infrastruktúra fejlesztésében. A 19. században az Alpokból érkező vízvezeték-rendszerrel vált példaképpé, a 20. században pedig a Red Vienna lakásépítési program emelte Európa legnagyobb önkormányzati lakástulajdonosai közé.

A mostani tervekkel Bécs nemcsak a saját energiafüggetlenségét kívánja biztosítani, hanem példát is mutat arra, hogyan lehet a fenntartható technológiákra való áttérést hatékonyan és hosszú távon megvalósítani.