A bélrendszerben található mikroorganizmusok kulcsszerepet játszanak az emésztésben, hozzájárulnak az immunrendszer zavartalan működéséhez, és számos veszélyes betegségtől óvnak meg.
Mostanában egyre többször hallhatjuk, mennyi előnnyel jár az egészséges mikrobiom kialakítása és fenntartása. De mit is takar pontosan a kifejezés? Nos, a bélrendszerben 100 milliárdnál is több mikroorganizmus (baktérium, vírus, gomba) található, s ezeket összefoglalóan bélrendszeri mikrobiótának nevezzük. A mikrobióta sejtekből épül fel, a sejtekben pedig megtalálható a DNS, aminek egy specifikus szakasza a gén. Mikrobiomnak a mikrobióta sejtjeinek génállományát nevezzük.
A bélben élő baktériumok kulcsszerepet játszanak az emésztésben. A folyamat kezdeti szakaszában különböző enzimek végzik az adott tápanyagok lebontását, ám a bélrendszerbe került rostok emésztése már a mikrobiom segítségével történik.
A mikrobák az emésztés során rendre kirostálják azokat a melléktermékeket, melyeket nem tudnak feldolgozni – írja a Men’s Health. Ezek a melléktermékek sokszor gázokat termelhetnek, vagy egyéb problémákat okozhatnak.
A bél-agy tengely
A bél és az agy között szoros kölcsönhatás, illetve információcsere áll fenn – ezt nevezzük bél-agy tengelynek. A bél és az agy közötti kommunikáció legfontosabb eleme az idegrendszer. Ha például “pillangókat érzel” a gyomrodban, az rendszerint azért van, mert elfog az idegesség. A kapcsolat persze kétoldalú: a gyomor mikrobái is küldhetnek bizonyos jelzéseket az agy felé, melyek különböző érzelmeket válthatnak ki.
Segítség az immunrendszernek
Amikor a gyomor-bél traktus mikrobái rövidláncú zsírsavakhoz (short chain fatty acids, SCFAs) hasonló vegyületeket termelnek, valójában azokat az izom- és szövetrétegeket erősítik, melyek a fertőzésekkel szembeni védelmet biztosítják. És ahogy az immunrendszer kapcsolatba lép a mikrobákkal, megtanulja, hogyan bánjon el a szervezet egészségét veszélyeztető “betolakodókkal”.
A táplálkozás szerepe
A mikrobiom összetételét rengeteg olyan tényező (genetikai jellemzők, a születés körülményei) befolyásolja, amire az egyénnek nincs semmilyen ráhatása. A megfelelő étrend viszont nagyban hozzájárulhat az egészséges mikrobiom kialakulásához. A joghurt és a savanyúkáposzta tipikusan olyan ételek, melyek sok-sok élő baktériumot tartalmaznak, ezáltal segíthetnek a normál bélflóra helyreállításában. Szintúgy pozitív hatással jár a rostban gazdag táplálékok (zab, árpa, bab, alma, citrusfélék), illetve bizonyos zöldségek (paradicsom, hagyma, fejes saláta) gyakori fogyasztása.
Kerülendők viszont a feldolgozott ételek (túl sok telített zsírt és hozzáadott cukrot tartalmaznak), de a rostszegény táplálkozás és a túlzott antibiotikum-használat szintúgy árthat a bélflórának. Ha felborul az egyensúly, és bizonyos baktériumfajok riasztó mértékben elszaporodnak, az nemkívánatos hatásokat indíthat el a szervezetben.
A mikrobiom egészségét szolgálja a rendszeres sportolás, a kiegyensúlyozott napi rutin és a pihentető éjszakai alvás is, a gyakori alkoholfogyasztástól és a stresszes életviteltől viszont érdemes tartózkodnod.
