Százmilliók esküsznek rá, hogy a reggeli kávé nélkül képtelenek elkezdeni a napot. Azt gondolhatnánk, ennek a koffeinhez van köze, egy kutatás azonban egészen más eredményre jutott. Kimutatták ugyanis, hogy a kulcs nem a koffein, hanem maga az illatozó ital: szóval a kávé a lényeg!
Sokan reggel először kávét isznak, hogy leküzdjék a fáradtságot, igazán felébredjenek és hatékonyan dolgozzanak. A kávé különféle vegyületeket tartalmaz, amelyek különböző módon hatnak az agyra.
A koffein a legismertebb ezek közül, és hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a kávé minden jótékony tulajdonsága ennek tudható be.
A Frontiers in Behavioral Neuroscience című folyóiratban megjelent tanulmány mindenekelőtt arra figyelmeztet, hogy egyes kutatások szerint, bár a kávé befolyásolhatja a kognitív teljesítményt a nem szokványos fogyasztók körében, kevésbé van hatással a rendszeresen fogyasztókra, mivel bennük kialakul a tolerancia. Ugyanez a kutatás azt sugallja, hogy a kávé és a koffein élénkítő hatásának nagy része a rövid absztinencia időszakok elvonási tüneteinek visszafordításával magyarázható.
Kávé és koffein: nem ugyanaz a hatás
Kutatók összehasonlították a szokásos kávéfogyasztók fMRI adatait a kávé, illetve külön a koffein fogyasztása előtt és után. Azt találták, hogy a kávé és a koffein is változásokat okozott az agyi aktivitásban segített az embereknek a pihenésből aktív állapotba kerülni.
Ugyanakkor azt is megállapították, hogy más hatások kizárólag a kávéfogyasztók körében erősödnek fel. Ennek oka lehet a kávé fogyasztása során a kávéban jelenlévő egyéb vegyületek érzékszervi befolyásolása.
Fontos a kávézás rituáléja is
A tanulmány szerzői arra a következtetésre jutottak, hogy a kávénak tulajdonított hatások egy része a koffeinen kívül más mechanizmusokkal is összefügghet. Ezen egyéb mechanizmusok között megemlítik a kávéfogyasztás rituáléját, amely magában foglalhat némi placebo-hatást is.
A konkrét vizsgálatban megkérték a résztvevőket, hogy tartózkodjanak a koffeintartalmú italok vagy ételek fogyasztásától legalább három órán keresztül a vizsgálatot megelőzően.
Kiderült, hogy a kávé és a koffein hasonlóan működik, de a kávéfogyasztás jelentősen csökkentette az agy szomatoszenzoros és motoros hálózatai közötti kapcsolatot is. Ez magyarázatot adhat arra, hogy az emberek miért számolnak be a kávé elfogyasztása után javuló pszichomotoros tevékenységekről. A kávé szintén megnövekedett aktivitáshoz vezetett a vizuális hálózatokban és jobb kognitív funkciókat eredményezett. Armargo Couture, a New York-i Staten Island Egyetemi Kórház dietetikus táplálkozási szakértője a kutatás eredményeiről azt gondolja, hogy a kávéfogyasztás többlethatásai a placebo-effektussal magyarázhatók: „A placebo-effektus ebben az esetben működhet annak a ténynek köszönhetően, hogy egy csésze kávé elfogyasztása a nap megkezdése előtt társadalmi norma. Lényegében sokan a reggeli kávéjukat az ébredéshez és az előttük álló napra való felkészüléshez kötik. A reggeli kávéval készülni a napra kollektív élmény és társadalmi norma, innen ered a kifejezés, hogy ne beszélj velem, amíg meg nem ittam meg a reggeli kávémat” – tette hozzá.
Más összetevők is felélénkítenek
Persze a rituálé nem minden. A kávé extra hatásai a benne lévő egyéb vegyületekből is származhatnak. A kávé összetevői, mint például a terpének – a cafestol és a kahweol, valamint a polifenolok, például a klorogénsavak – kölcsönhatásba lépnek a különböző agyi receptorokkal, hogy növeljék az energiát, javítsák a hangulatot és motiváló gondolkodásmódot adnak nekünk. A terpének és polifenolok továbbá gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkeznek, ami a depresszió alacsonyabb kockázatával is összefüggésbe hozható. Mindez azt mutatja, hogy a kávéfogyasztás egyes előnyei a koffeintől függetlenek, ám a legjobb hatást mégis együtt jelentkezik: azaz nincs értelme szétválasztani a kettőt a legjobb egy csésze minőségi kávé, koffeinnel.
