Előre kiderülhetnek a férfibetegségek

Nem kevesebbet állít a Nottinghami Egyetem kutatása, mint hogy meg lehet mondani előre a legtöbb férfibetegséget. Ha pedig ezt tudjuk, akkor sokkal könnyebb védekezni ellenük. Van tehát remény arra, hogy a férfiak akár a rémisztő hirtelen szívhalált is elkerüljék, nem beszélve az erősebb nemet megtámadó rákos megbetegedésekről.

Vitathatatlan, hogy bármilyen betegségről is legyen szó, a kezelés annál hatékonyabb, minél hamarabb felismerik a bajt. Tehát az időfaktor rendkívül fontos még a legkegyetlenebb kórok, így a rettegett rák is jó eséllyel gyógyítható, ha a kezdeti stádiumban elkapják. Igen ám, de éppen itt a gond, hiszen a betegségeknek nem szokása előre bejelentkezni. Az emberek pedig, és különösen a férfiak, sajnos kevés energiát fordítanak a szűrésekre. Működik a „majd ráérünk arra még” effektus, minden fontosabb, mint az egészségünk legalábbis, amíg nem fáj semmi. Utána viszont sokszor már késő, és hiába mondogatjuk magunknak, hogy miből állt volna elmenni a szűrésekre, vagy megmutatni magunkat időnként az orvosnak.

Nemcsak a magyar férfiak nem törődnek magukkal

Magyarország sereghajtó a szűréseken való részvétel, vagy általában a betegségmegelőzésre fordított idő tekintetében és ez különösen a férfiakra igaz. Valójában a férfitársadalom az, amely ódzkodik az orvoslátogatástól, ami egyébként nem magyar jelenség. Az Amerikai Családorvosi Társaság felmérése azt mutatja, hogy az USA-ban szinte teljesen ugyanez a helyzet. Mikor megkérdeztek 1100 férfit az orvoslátogatási szokásaikról kiderül, hogy a legtöbben csak akkor mennek, ha már nagyon muszáj. Konkrétan 85 százalék nyilatkozott úgy, hogy csak akkor fordul szakemberhez, ha beteg. 92 százalék pedig azt mondta, hogy legalább pár napot várt az orvoshoz fordulás előtt, hátha jobban lesz.

Nekik lehet fénysugár a Nottinghami Egyetem kutatása, amiből kiderül, hogy létezik egy hormon, ami segít megjósolni a férfiak később kialakuló betegségeit. Azaz előre jelzi, kinek mire kell jobban figyelnie, melyik betegség alakulhat ki nála.

A kulcsszó INSL-3

Ez a neve annak a fehérjének, ami a férfiakban a pubertás során alakul ki és markerként, tehát azonosítóként működhet az életkorral összefüggő betegségek viszonylag pontos és megbízható előrejelzésében. Ugyanazok a herék által termelt sejtek állítják elő, mint a tesztoszteront azzal a különbséggel, hogy az INSL-3 szintje állandó marad a férfiak életében.

Milyen betegségeket mutat ki?

A tudósok azt állítják, hogy a fehérje mennyisége a vérben összefügg az életkorhoz kapcsolható betegségekkel, mint például a rák, csontgyengeség, a szexuális diszfunkció, a cukorbetegség, a szívbetegségek, az érelmeszesedés. A kutatás egyik vezetője, Ravinder Anand-Ivell professzor azt mondja, hogy a kutatás segíteni fog az embereknek egészséges életet élni, hiszen lehetővé teszi a korai orvosi beavatkozást. És nem akkor, amikor az elváltozások vagy a tünetek már jelentkeztek, hanem jóval korábban, így ezek a remények szerint ki sem alakulnak majd.

Az általános jóllét megtartását is segíti

Ravinder Anand-Ivell professzor szerint a felfedezés hozzájárul ahhoz, hogy az orvosok megértsék, miért alakul ki nagyobb valószínűséggel betegség az életkor előrehaladtával egyes embereknél. És ez segít abban is, hogy megtalálják azokat a beavatkozásokat, terápiákat, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek ne csak hosszú, hanem egyúttal egészséges életet is éljenek. Azáltal, hogy nem leszünk betegek, az általános fizikai és szellemi jóllétünk is magasabb szinten marad. Fittebbek leszünk, jobb lesz a közérzetünk függetlenül attól, hogy hány évesek vagyunk.

Fontos a genetika, de nem minden

Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy egyes betegségek belénk vannak kódolva. Szóval, hogy bármit is csinálunk, úgy sem kerülhetjük el ezeket. Erre hivatkozunk, amikor elhanyagoljuk az egészségünket és nem teszünk eleget azért, hogy elkerüljük a betegségeket. Tagadhatatlan, hogy vannak olyan kórok, amikre örököljük a hajlamot, ezt pedig a Nottinghami Egyetem szakemberei sem tagadják. Hozzáteszik azonban, hogy nem mindegy, mit eszünk a korai életszakaszban, valamint bizonyos környezeti endokrin károsító anyagoknak való kitettség is szerepet játszhat a későbbi betegségek kialakulásában.

Olvass tovább: Az egyik legrettegettebb vizsgálat, pedig életet ment