Egy dologról idén nyáron sem feledkezhetsz meg

Amikor napfény éri a bőrünket normális esetben lebarnulunk, ha viszont valamit rosszul csinálunk, jön a rákvörös bőr és a leégés. Ez pedig nagy baj és nemcsak azért, mert akkor éppen fáj: a bőr ugyanis nem felejt, évtizedekkel később a napégésekből akár rák is kialakulhat. Nem érdemes játszani ezzel, inkább tartsunk be néhány egyszerű szabályt és barnuljunk egészségesen.

Ami természetes az nem lehet rossz – sokan gondolják ezt így és a napsugár esetében sem tévednek nagyot. Az UV sugarakra ugyanis szüksége van a szervezetünknek többek között ahhoz, hogy D-vitamint termeljen. Viszont az is igaz, hogy jóból is megárt a sok, a felelőtlen napozás vagy a bőr védelmének elhanyagolása pedig sokkal nagyobb kárt okozhat, mint mondjuk a D-vitamin elégtelen mennyisége. Utóbbit ráadásul kívülről könnyedén pótolhatjuk, míg a napégés következményeit sokkal nehezebb megszüntetni.

Barnulni jó, de nem mindegy, hogyan

Tagadhatatlan, hogy a napbarnított bőr vonzó, még csak hiúnak sem kell lenni ahhoz, hogy az ember vágyjon rá. Nyáron egyszerűbb elérni a kívánt bőrszínt, hiszen a nap hatására magától beindul a barnulás. Egy teljesen természetes folyamat, amellyel bőrünk védekezik az erős napfény ellen. Ilyenkor képződik egy festékanyag, a melanin, amely képes megszűrni a veszélyes UV-sugarakat. Legalábbis egy bizonyos határig, úgyhogy ne gondoljuk azt, hogy addig lehetünk a napon, ameddig csak akarunk. A túlzott napozás előbb-utóbb biztosan károsítja a bőrt. Ennek első jele a bőrpír és a hámlás, későbbi következménye pedig a már említett bőrrák és melanóma lehet.

Nincs fix időtartam a napozáshoz

Én sosem égek le, a barátom meg öt perc alatt – könnyen lehet, hogy ez így van, mert a nap káros ultraibolya sugárzásának semlegesítése genetikailag programozott módon zajlik. Általában a nagyon világos bőrűek gyorsan leégnek, a sötétebb bőrűek sokkal több időt bírnak a napon tölteni. De, ez sem szentírás, mert vannak olyan tejfölszőkék, akik nem vörösödnek be a napon, hanem annak rendje és módja szerint szépen lebarnulnak.

Nem lehet tehát egy bizonyos fix időtartamot megadni a napozáshoz, mert ez egyénfüggő. Azt viszont már kategorikusan ki lehet jelenteni, mikor nem javasolt a napozás. 10 és 16 óra között jobban tesszük, ha nem megyünk a napra, ha mégis kénytelenek vagyunk, akkor a lehető legrövidebb időt töltsük a szabad ég alatt. Legyen rajtunk sapka vagy kalap és a szabadon lévő testrészeinket kenjük be valamilyen napvédő termékkel.

Hogyan barnuljunk biztonságosan?

Vannak praktikák és trükkök, amikkel elősegíthetjük és tartósabbá tehetjük barnulásunkat, miközben védjük a bőrünket a káros napsugaraktól.

• Amikor közeledik a strandidő és várható a UV-szint emelkedése, előtte legalább 3-4 héttel kezdjük el megváltoztatni az étrendünket. Mivel ez nagyjából egybevág a tavaszi időszak közepével, nem lesz nehéz dolgunk növelni a magas béta-karotin, likopin, E- és C-vitamin-tartalmú élelmiszerek fogyasztását. Együnk minél több sötétzöld és sárga zöldségeket például sárgarépát, spenótot, paradicsomot, paprikát. Ajánlottak még az olajos magvak és a tojás, illetve a tejtermékek is. Ezek támogatják a bőr ellenállóképességét és fokozzák a melanin termelődését.
• Fokozatosan szoktassuk hozzá a bőrünket az erősebb napfényhez. Ne feküdjünk ki rögtön órákra a napra – ezt egyébként se tegyük – hanem hagyjunk időt az akklimatizálódáshoz.
• Mindig, és ez nagyon fontos, mindig használjunk fényvédőt. Ez lehet krém, olaj, tej vagy hab, a lényeg a megfelelő UV-védelem.

Milyen a jó fényvédő?

A kérdésre a válasz: amelyik hatékony. Szóval, nem a márka az elsődleges, hanem a szűrőképesség. Ezt könnyű ellenőrizni, ugyanis kötelezően feltüntetik a termékeken. Az SPF (Sun Protector Factor) az UV-B sugárzás elleni védelemre vonatkozik. Megtudjuk ebből, hogy használata esetén mennyi ideig lehetünk a napon.

Amennyiben a fényvédő nélkül 10 perc alatt égnénk le, akkor a 15-ös faktorú krémmel ez az idő 150 perc lesz. Egy közelítő értékről van ugyanakkor szó, már csak ezért sem érdemes a határait feszegetni. És azért sem, mert akkor igaz, ha a fényvédő végig rajta marad a bőrünkön. Mivel fizikai védelemről van szó elsősorban, ez azt jelenti, hogy nem kophat le. Tehát, ha vízbe megyünk, megmossuk az arcunkat, erősen izzadunk, akkor a 150 percről már szó sincsen. Persze vannak vízálló készítmények, de ezeket is jobb, ha 2-3 óránként újra felvisszük a bőrünkre. Ügyeljünk az ajkak védelmére, amihez kifejezetten erre a célra gyártott fényvédőt használjunk.

Nehézséget okoz, hogy az UV-A sugárzásról nincsen ilyen számszerű adat. Ha szerepel a csomagoláson az „UV-A” felirat, akkor ez arra utal, hogy véd az UV-A sugarak ellen méghozzá nagyjából harmad addig, mint az UV-B sugárzás esetében.

Figyeljük az UV-indexet

Csalóka a napsütés, pontosabban, nem feltétlenül akkor a legveszélyesebb, amikor hétágra süt a nap. Az UV-sugárzás akkor is magas lehet, ha nincsen közvetlen napsütés, bár kétségtelen, hogy a felhőzet felfog valamennyit a káros sugarakból.

A lényeg az, hogy borús időben ugyanígy leéghetünk, sőt, akkor még jobban, mert ugyan ki gondol olyankor arra, hogy fényvédővel kenje be magát. Van viszont megoldás a megelőzésre, ez pedig nem más, mint az U-index figyelése, melyhez az USA egészségügyi szervezete az alábbi ajánlásokat teszi:

• 0 és 3 közötti UV-indexnél nincsen szükség óvintézkedésre, viszont akinek nagyon érzékeny a bőre a gyerekekkel együtt legfeljebb egy órát lehet csak a napon. Érdemes ilyenkor is legalább SPF 30+ fényvédőt alkalmazni, erős napsütésben a napszemüveg javasolt.
• 3 és 5 közötti érték esetén már viseljünk napszemüveget és fejfedőt. Legfeljebb 35-40 percig tegyük ki a bőrünket a közvetlen napsütésnek. Dél körül maradjunk árnyékben, mert ilyenkor a legerősebb a nap. Indokolt a szélesspektrumú 30+ fényvédő felvitele 2 óránként még felhős időben is.
• 5 és 7 közötti UV-indexnél, ami már erős sugárzást jelent, 30 percnél tovább ne érje közvetlen napsütés a bőrt akkor sem, ha használunk 30+ feletti fényvédőt (2 óránként ismételjük meg a termék felvitelét). A védekezés nélküli napozásból adódó károk kockázata már magasnak számít, ezért csökkentsük a napon töltött időt 10 és 16 óra között. A szabadban keressünk árnyékot és viseljünk védőruházatot, széles karimájú kalapot, UV-szűrő napszemüveget.
• 7 és 8 közötti értéknél lehetőleg húzódjunk árnyékba, a napozás ideje ne legyen 20 percnél több. Ne feledkezzünk meg a napszemüvegről, a fejfedőről és a legalább 30+ fényvédő kétóránkénti használatáról, lehetőleg húzódjunk árnyékba.
• 8 és 10 közötti UV-index nagyon magas kockázatot jelent, a védtelen bőr és a szem megsérülhet. Minimalizáljuk a napon való tartózkodást 10 és 16 óra között, a szabadban keressünk árnyékot, használjon bőségesen széles spektrumú SPF 30+ fényvédőt 2 óránként. Viseljünk védőruházatot és napszemüveget.
• 10 feletti sugárzás idején inkább egyáltalán ne tartózkodjunk napon és még a leghatékonyabb fényvédő krém használatával se napozzunk többet negyed óránál.

Lényeges, hogy figyeljünk a fényes felületekre, például homokra, vízre és hóra, amelyek visszaverik az UV-sugárzást és növelik a bőr sérülékenységét.

Még egy trükk, ami segíthet

Hidratáljuk a bőrünket a megfelelő krémek használatával. Ha így teszünk, javul a melanin hatékonysága, aminél nincsen jobb fényvédő!

Mi történik, ha nem ismerjük az UV-sugárzás mértékét

Erre jó az árnyékszabály, ami megmutatja, mekkora UV-sugárzásnak vagyunk kitéve. Ha az árnyék magasabb, mint a magasságunk (kora reggel és késő délután), az UV-sugárzás valószínűleg alacsonyabb. Ha az árnyék rövidebb, mint a magasságunk (dél körül), akkor magasabb szintű az UV-sugárzás.