A pénz mégis boldogít, ha ezekbe az élményekbe fekteted

Tudományosan igazolt tény, hogy a pénz – a sokszor hangoztatott bölcsességgel ellentétben – tényleg hozzásegítheti az embert a boldogsághoz. Persze csak akkor, ha észszerűen költekezik.

„A pénz nem boldogít” – bizonyára te is ezerszer hallottad már ezt a rojtosra koptatott frázist, mely ugyan hangzatos és találó, mégsem teljesen igaz. Tudományosan bizonyított tény, hogy az anyagi eszközök igenis hozzásegíthetik az embert a boldogsághoz, feltéve, hogy valóban jól sáfárkodik velük. A Harvard kutatásából is kitűnik: az úgynevezett „stratégiai költés” valóban képes az egekbe emelni az elégedettségérzetet – igaz, nem úgy, ahogy elsőre gondolnád.

Vannak esetek, amikor nem szabad, hogy bűntudatot ébresszen benned, ha mélyebben a pénztárcádba nyúlsz – hangsúlyozza a CNBC cikke.

Lássunk hát öt olyan helyzetet, melyben a túlzónak tűnő költekezés valójában értékes, hosszú távon is kifizetődő élményekhez juttat hozzá, vagyis észrevétlenül is emeli a boldogságszintedet!

1. Az újdonság lehengerlő élménye

Idegtudományi szakemberek szerint a parányi, de az újdonság felvillanyozó érzését magukban hordozó élmények hatására az agyban sokkal több dopamin szabadul fel (az endorfinhoz hasonlóan ezt a neurohormont is gyakran nevezik boldogsághormonnak), sőt ilyenkor még az időérzékelésed is megváltozhat. Előfordulhat, hogy egy-egy új tapasztalat hatására „lelassul” körülötted az idő, ami egyúttal azt is jelenti, hogy később majd rendkívül eleven, színes emlékeket fogsz őrizni ezekről a pillanatokról.

2. Időtakarékos költések

Számos kutatás bebizonyította, hogy azok a költések, melyekkel időt tudsz megspórolni magadnak, ténylegesen csökkenthetik a stressz-szintedet, szemben a hamar értéktelenné váló materiális javakkal. És hogy mi számít időtakarékos költésnek? Nos, az ételrendeléstől a szobafestő szolgáltatásokig bármi, aminek révén fontos perceket, órákat, esetleg napokat nyersz magadnak.

3. Tevékenységek, amik felpezsdítik az emberi kapcsolataidat

A Harvard szakemberei egy 80 éves megfigyelési periódust magában foglaló kutatásuk során megállapították: a hosszú távú boldogság elsősorban nem az anyagi biztonság, a hírnév, vagy a genetika, hanem az egészséges, rendszeresen ápolt emberi (baráti, rokoni, szerelmi) kapcsolatok függvénye. Ha tehát úgy döntesz, hogy együtt vacsorázol a barátaiddal, vagy vásárolsz egy repülőjegyet, hogy meglátogasd a húgodat, akkor tulajdonképpen a saját érzelmi és mentális jóllétedbe invesztálsz. Létezik ennél nagyobb hozammal kecsegtető, bölcsebb befektetés a világon?

4. Másokkal szembeni nagyvonalúság

Az önzetlenség és a segítőkészség nem csupán tiszteletreméltó virtus, de a lelket is megnemesíti. A neurológusok kutatásai is alátámasztják, hogy az emberi agy kedvezően ítéli meg az érdekmentes segítségnyújtást, ami az önbecsülés megerősödéséhez, és természetesen a boldogságszint megemelkedéséhez vezethet.

5. Koncerteken való részvétel

Ha kedveled az élő zenét, mindenképp alakítsd úgy a nyári időbeosztásodat, hogy sort keríthess egy-egy koncertre! Van abban valami mágikus, amikor több ezer idegen egyszerre énekli ugyanazokat a jól ismert, szívhez szóló dallamokat. És nem csupán könnyed szórakozásról van szó, ezt az álláspontot ugyanis a tudósok is osztják. Amikor egy nagyobb tömegben (például egy zsúfolt könnyűzenei koncerten) énekelsz, az agyad több oxitocint szabadít fel – ez a hormon fokozza a kötelékteremtésre, érzelmi kontaktusra való hajlamot -, de a boldogsághormonként emlegetett endorfin is nagyobb számban termelődik ilyenkor. Ha a hangulat a tetőfokára hág, előáll az a helyzet, amit Émile Durkheim francia szociológus „kollektív bugyborékolásnak” nevezett el: a kapcsolódás, az összetartozás kellemesen bizsergető, megnyugtató érzéséről van szó, mely végighullámzik az önfeledt közönségen.