Elsivatagosodik Magyarország? Riasztó adatokat közölt az államtitkár

Egyre kevesebb az eső, az Alföld kiszárad, a termőföldek szenvednek és ez már nem csak átmeneti jelenség. A klímaváltozás hatása Magyarországon drámaian érzékelhető, a szakemberek szerint itt az idő gyökeresen átalakítani a vízgazdálkodást. Az államtitkár szerint elsivatagosodás fenyeget, a megoldás pedig nem csupán több öntözés, hanem teljes szemléletváltás.

A tavaszi csapadék gyakorlatilag elmaradt, az Alföldön már most súlyos a helyzet. A földek kiszáradtak, a növények nem fejlődnek megfelelően és a terméshozam is komoly veszélyben van.

„A csapadékhiány ma már nem egy ritka időszakos anomália, hanem visszatérő, rendszeres probléma” – fogalmazott Hubai Imre, a mezőgazdaságért felelős államtitkár az Agrárszektor kérdésére.

A szakember szerint hazánkban az éghajlatváltozás hatása már erősebben érezhető, mint az európai átlagban. Az aszály mellett a tavaszi fagyok is egyre gyakrabban jelentkeznek, miközben a talaj egyre kevesebb vizet képes megtartani. Az államtitkár kiemelte: az elsivatagosodás nem egy távoli rémkép, hanem valós fenyegetés, amely már most is tapintható a mezőgazdaságban.

A jelenlegi öntözési rendszer csak a hazai szántóföldek töredékét képes ellátni. Körülbelül 85-90 ezer hektáron folyik tényleges öntözés, ami mindössze a mezőgazdasági területek 2 százalékát jelenti – írja a Portfolio.

„Ez nyilvánvalóan nem elegendő. Ráadásul a vízgazdálkodás jelenlegi gyakorlata sem fenntartható” – tette hozzá Hubai.

A szakemberek szerint nem csak az öntözésre kell fókuszálni, hanem a tájban történő vízmegtartásra is. A talajba szivárgó és elpárologtatható víz hatékonyan segíthetne a szárazság elleni védekezésben. A cél az lenne, hogy évente akár másfél Balatonnyi víztöbbletet sikerüljön befogni és hasznosítani – például a csatornákban, mélyfekvésű területeken visszatartva a csapadékot.

A megoldást nem pusztán új technológiákban látja a tárca, hanem egy átfogó, rendszerszintű váltásban. Az Aszályvédelmi akcióterv célja, hogy a vízpótlás és a vízmegtartás ne különálló feladatként, hanem egységesen kezelendő stratégiai kérdésként jelenjen meg.

„A klímavédelem, a mezőgazdaság, az állami szerepvállalás és a vízügyek irányítása összehangolt működést igényel – csak így lehet érdemben válaszolni a szárazodó térségek kihívásaira” – hangsúlyozta Hubai Imre.

A jövőben várhatóan több lehetőség nyílik majd vizes élőhelyek létrehozására, új öntözési rendszerek kialakítására és a meglévő infrastruktúra modernizálására is. Ehhez azonban az állami beavatkozásokat is hozzá kell igazítani, hiszen a tét nem kevesebb, mint a magyar mezőgazdaság jövője és az ország vízhez való viszonya a következő évtizedekben.