Extrém hőség: milliók életét fenyegeti

Az elmúlt harminc évben drámaian átalakult a városi élet: a világ legnagyobb fővárosai ma 25%-kal több extrém hőségnapot élnek át, mint az 1990-es években – derül ki a International Institute for Environment and Development (IIED) friss elemzéséből, amelyet a The Guardian közölt.

Nagyvárosok veszélyben

Az adatok szerint a 43 legnépesebb fővárosban a 35 °C feletti napok száma éves átlagban 1 062-ről 1 335-re nőtt. Ez óriási ugrás, és különösen aggasztó, ha figyelembe vesszük a városi hősziget-hatást, amely miatt a beépített környezetben még forróbbnak érezzük a levegőt.

• Róma és Peking: duplájára nőtt a hőségnapok száma.

• Manila: megháromszorozódott a 35 °C feletti napok aránya.

• Madrid: ma már átlagosan 47 forró napot él meg évente, szemben a 25-tel az 1990-es években.

• London: a 30 °C feletti napok száma megduplázódott – pedig hagyományosan mérsékelt éghajlatú város.

Magyarországon is érzékelhető a trend: a fővárosban a 30 °C feletti napok száma az elmúlt két évtizedben megduplázódott, ami nemcsak a közérzetet rontja, hanem az egészségügyi rendszert is próbára teszi.

Életveszélyes hatások

A szélsőséges hőség további egészségügyi kockázatokat hordoz. A WHO becslései szerint az elmúlt három évtizedben több millió korai haláleset köthető a hőhullámokhoz világszerte. A legnagyobb veszélyben az idősek, a kisgyermekek és az alacsony jövedelműek vannak, akik rossz minőségű lakásokban élnek, gyakran szellőzés vagy hűtési lehetőség nélkül.

2024-ben Japánban megdőlt az országos hőmérsékleti rekord (41,2 °C), több mint 10 000 embert szállítottak kórházba az extrém hőség miatt. Európában ugyanezen a nyáron legalább 16 500 hőhullámhoz köthető halálesetet regisztráltak.

Mit tehetünk?

A szakértők szerint a probléma sürgős városi szintű megoldásokat igényel. Az IIED és a Global Center on Adaptation javaslatai között szerepelnek:

• Hűsítő központok és árnyékos pihenőhelyek kialakítása a városokban.

• Épületszigetelés és szellőzés javítása, hogy az otthonok ellenállóbbak legyenek a hővel szemben.

• Éghajlatnak megfelelő munkarend kialakítása, például a déli órákban kevesebb fizikai munka.

• Korai előrejelző rendszerek, amelyek időben figyelmeztetnek a lakosságnak.

Ahogy Anna Walnycki, az IIED kutatója fogalmazott:

„A klímaváltozás nem a jövő, hanem a jelen. A kormányok nem dughatják tovább homokba a fejüket – a városlakók millióit fenyegeti az extrém hőség.”

Budapesten az elmúlt tíz évben nemcsak a forró napok száma nőtt meg, hanem az éjszakai lehűlés is egyre ritkább. Ez különösen megterhelő az idősekre és a krónikus betegekre. A szakértők szerint a városnak sürgősen növelnie kellene a zöldfelületek arányát, hiszen a fák árnyéka és a parkok mikroklímája jelentősen csökkenti a hőérzetet.

🔗 Forrás: The Guardian – World’s major cities hit by 25% leap in extremely hot days since the 1990s (2025. szeptember 30.), borítókép: Getty Images, Unsplash+