Mindaddig, ameddig édesapa nem lettem, nem igazán hallottam az apák napjáról. Anyák napjára mindig készültünk az oviban, suliban, de az apák napja kimaradt. Nálunk nem volt szokás.
Az apák napja viszont utat tört magának és miért ne járhatna egy nap az édesapáknak is? Az édesapáknak, akiknek a 21. században kezd teljesen megváltozni a szerepük. Míg ezt a cikket írom, a három gyerekem nyüzsög mellettem, ma én vagyok velük, anya dolgozik. Én rohanok a WC-re a minden szülő által jól ismert kiáltás után, én vagyok az a szülő, aki minden kérésüket lesi, én vagyok a békebíró, sőt a séf és a hangulatfelelős is.
Igen, végre kezd beérni a világ és a férfiak is kezdik belátni, hogy apának lenni egy mindent átfogó projekt – legalább is remélem.
No de ne rohanjunk ennyire előre. Mi is az apák napja? Honnan ered? Milyen szokásokat rejt magában? Az apák napja egy világi ünnep. Magyarországon június harmadik vasárnapján tartjuk, ezen a napon a család az édesapákat, nagypapákat ünnepli. Természetesen ez is, mint minden olyan ünnep, ami köré hatalmas marketing építhető, az Egyesült Államokból ered.
Viszont itt egy igazán különleges történetről van szó. Egy hálás kislánynak, Sonora Smart Doddnak köszönhetjük az apák napját, aki látva édesapja szülői elkötelezettségét és hallva az első anyák napi ünnepségről (amit Anna Jarvis alapított) úgy gondolta, az apáknak is járna egy ünnepnap. Sonora édesapja, William Jackson Smart ugyanis egy veterán polgárháborús katona volt, aki egyedülálló szülőként nevelte fel kilenc gyermekét mert második felesége sajnálatos módon belehalt hetedik közös gyermekük szülésébe. Így a veterán édesapának gondoskodnia kellett gyermekeiről, ami nem kevés kihívással járt, hiszen a legkisebb újszülött volt a legnagyobb gyermek pedig kilenc éves. Nem is csoda, hogy lánya Sonora úgy érezte, igen is jár az apukáknak is egy nap, amit eredetileg édesapja születésnapjára szeretett volna datálni, de a hatóságok nem lettek készen addigra a tennivalókkal, így június harmadik vasárnapján tudták megtartani az első apák napját Spokane-ben 1910. június 19-én, azaz száztizenkettő évvel ezelőtt. Az ünnepet viszont csak jóval később, 1972-ben ismerte el hivatalosan is Richard Nixon amerikai elnök.
Mennyire megható, hogy a szeretetét és büszkeségét kifejezve egy gyermek egy egész világra kiható ünnepnapot hozott létre! Gondoljunk csak bele, hogy mennyi ilyen történet lehet szerte a világban és mennyi édesapa szíve lesz csordulásig tele ezen a napon!
A katolikus egyház Szent József napján ünnepel, március 19-én. Igen, ő az a Szent ács, aki az Újszövetség szerint Mária férje és Jézus nevelőapja. Így bátran kijelenthetjük, hogy a világon minden édesapára gondolnak ezeken a napokon. Tehát március 19-én ünnepel többek között Belgium, Portugália, Spanyolország, Olaszország, Svájc. Míg mi itthon június harmadik vasárnapját tartjuk számon, ahogyan Hollandia, Bulgária, Kanada, Kína, Peru, USA és még nagyon sok ország.
Az is egy érdekes tény, hogy a kereskedelem is számos cikkel készül ezekre a napokra, üdvözlőkártyákkal, pólókkal különböző vicces vagy megható feliratokkal, mégis a legnagyobb bevételt a szerszámáruházak és a műszakicikkeket értékesítők kaszálják.
A hagyomány szerint az apák napja szimbóluma a rózsa. Ilyenkor a virágot a szív közelében viselik az emberek. Vöröset, ha az édesapa életben van még és fehéret, ha az apuka már nincs közöttünk. Finnországban zászlókat akasztanak ki ezen a napon az óvodákban és iskolákban. Több mint ötven éve november második vasárnapján ünnepelnek, amit 1992 óta Észtország is követ.
Számos szokás, dátum és hagyomány, mégis egyetlen dolog fontos ezen a napon is, ugyanúgy, mint anyák napján, a hála. Megható és számomra nagyon motiváló, hogy egy kislány büszkesége fel tudta hívni arra a figyelmet, hogy onnantól, hogy az ember szülő lesz és édesapa, minden nap, minden lépésével és tettével a gyermekeiért dolgozik és cselekszik.
