Lefekvés előtt mosd meg a fogad, egyél több zöldséget, csináld meg a házi feladatot – számos olyan feladat van a mindennapokban, amelyeket a gyerekek nem értenek, nem tartanak fontosnak vagy esetleg nem törődnek vele – mégis meg kell csinálni.
Ezeknek a szokásoknak a kialakítása viszont szükséges ahhoz, hogy a gyerekekből jól alkalmazkodó felnőttek váljanak. Van azonban egy tevékenység, amiről kevés szó esik, mégis kulcsfontosságú tényező a gyerekek fejlődése szempontjából: a művészet és az alkotás. Szakértők szerint már egy napi 20 perces gyakorlat is segít, hogy a gyerekek később megoldást lássanak problémák helyett, illetve könnyebben oldják meg a kihívást jelentő helyzeteket.
„A művészet és az alkotás erősebb prefrontális kérgi készségeket fejlesztenek ki, mint például a végrehajtó funkciók és a memória. Ezek a gyerekek később képesek jobban szabályozni az érzelmeiket”
– véli Susan Magsamen, a „Your Brain on Art: How the Arts Transform Us” című könyv társszerzője. Magsamen emellett alapítója a Johns Hopkins Egyetem Orvostudományi Karának Alkalmazott Neuroesztétikai Központjának, az International Arts + Mind Labnak.
Már egy rövid, alig 20 perces gyakorlat is elég a hosszú távú hatáshoz
A szakértő szerint már egy rövid, alig 20 perces művészeti élmény, szabad alkotás is képes szabályozni az idegrendszert oly módon, hogy általa megváltoznak az érzések.
A szülők és a gyerekek gyakran felhagynak a művészeti foglalkozásokkal, alkotó folyamatokkal, hogy a lehetséges karrierutak építésére fókuszáljanak, majd jön egy megjegyzés a tanártól, hogy nem így kell fát rajzolni, a gyerekekben pedig végleg megszűnik a vágy az alkotásra.
“Ironikus módon ez a legrosszabb dolog, ami történhet, mert szükségünk van az önkifejezésre, amihez az alkotás és a művészetek csodálatos eszközt jelentenek” – mondja Magsamen.
Érthető vágy, hogy gyermekeid sikeresek legyenek, sok szülő ezért csak azt akarja, hogy gyermeke olyan tantárgyakkal foglalkozzon, amelyekről úgy érzi, hogy hosszú távon pénzt lehet vele keresni.
„Az időpazarlásról szóló kultúránkba nem fér bele a szabad alkotás” – mondja Magsamen.
Ha hagyunk némi teret az iskola és a sport, illetve a tanórán kívüli programok között, nem feltétlenül jelent elvesztegetett időt. „Ha időt és teret biztosítunk a gyerekek számára, rájöhetnek arra, hogy mit szeretnek és mit nem, hogy mit tartanak szépnek” – mondja.
A művészettel való időtöltés nem jelenti feltétlenül azt, hogy beiratod a gyerekeket művészeti órákra. Már egy olyan egyszerű gyakorlat is segíti a kreativitást, hogy az égre felnézve képeket kerestek a felhőkben.
„A gyerekek szeretik az újdonságokat és a meglepetéseket, és rendkívül kíváncsiak. Hol vannak olyan helyek, ahova elviheted a gyerekeket, ahol meglepetés érheti őket és csoda? Ha ez megvan, és látod, hogy növekszik az energiájuk, akkor olyan tevékenységek felé irányíthatod őket, amelyek továbbra is erre épülnek.”
Még bizonyos televíziós programok is, amelyek a történetmesélést helyezik előtérbe, részei lehetnek a gyerekek művészet iránti elkötelezettségének. Mindaddig, amíg más élmények kísérik.
„Az időről és az egyensúlyról szól” – magyarázza Magsamen. „A történetmesélés, a zene, a kézzel való szabad alkotás mind olyan érzéseket szabadítanak fel, amelyek hosszú távon segítik, hogy a gyerekekből kiegyensúlyozott felnőtt váljon, a kreativitásnak köszönhetően pedig problémák helyett sokkal inkább megoldási lehetőségeket lássanak.
