Veszélyesen alacsony az antarktiszi jég szintje – figyelmeztetnek a tudósok

A műholdas adatok szerint az Antarktiszt körülvevő tengeri jég minden eddigi téli szintnél alacsonyabb, ami aggasztó jele annak, hogy a korábbi feltételezésekkel ellentétben ez a régió sem áll ellen a globális felmelegedésnek.

Az Antarktisz hatalmas jégfelülete szabályozza a bolygó hőmérsékletét, mivel a fehér felszín visszaveri a Nap energiáját a légkörbe, és hűti az alatta és a közelében lévő vizet is. Az instabil Antarktisz messzemenő következményekkel járhat, figyelmeztetnek a sarkvidéki szakértők. „Ez annyira messze van minden eddig tapasztalt értéktől, hogy elképesztő” – mondja a BBC kérdésére Walter Meier, a Nemzeti Hó- és Jégadatközpont munkatársa.

Szakértők szerint az Antarktisz a bolygót hűtő jege nélkül lényegében egy radiátorrá válhat.

Az Antarktisz felszínén úszó jég jelenleg kevesebb mint 17 millió négyzetkilométert tesz ki – ez 1,5 millió négyzetkilométerrel kevesebb tengeri jég, mint a szeptemberi átlag, és jóval a korábbi téli rekordalacsony értékek alatt van.

Dr. Meier nem optimista a tekintetben, hogy a tengeri jég mennyisége képes lesz a megfelelő mértékben helyreállni a közeljövőben. A tudósok még mindig próbálják beazonosítani azokat a tényezőket, amelyek közrejátszottak abban, hogy idén ilyen alacsony a tengeri jég szintje a térségben – de az Antarktiszon a tendenciák tanulmányozása történelmileg nem egyszerű.

Egy olyan évben, amikor több globális hő- és óceáni hőmérsékleti rekord is megdőlt, egyes tudósok állítják, hogy az alacsony tengeri jég az a mérőszám, amelyre érdemes odafigyelni. „Láthatjuk, hogy mennyivel sérülékenyebb” – mondja Dr. Robbie Mallett, a Manitobai Egyetem munkatársa, aki az Antarktiszi-félszigeten dolgozik.

Az elszigeteltséggel, a rendkívüli hideggel és az erős széllel már így is meg kellett küzdenie, de az idei vékony tengeri jég még inkább megnehezítette a kutató és csapata munkáját. „Fennáll annak a veszélye, hogy leszakad és a tengerbe sodródik velünk együtt” – mondja Dr. Mallett.

A tengeri jég a kontinens téli hónapjaiban (márciustól októberig) képződik, majd nyáron nagyrészt elolvad: ez egy olyan összefüggő rendszer, amely jéghegyekből, szárazföldi jégből és hatalmas jégtáblákból – a szárazföldi jégnek a partoktól kiálló úszó nyúlványaiból – tevődik össze. A tengeri jég a szárazföldet borító jég védőburkaként működik, és megakadályozza az óceán felmelegedését.

Dr. Caroline Holmes, a Brit Antarktiszkutató Intézet munkatársa elmondta, hogy a zsugorodó tengeri jég hatásai a nyárra való átálláskor válhatnak nyilvánvalóvá, hiszen ekkor kezd el igazán olvadni a szárazföldi jég, de ha nincs, ami megvédje, jelentősebb lehet a veszteség, ez pedig egy spirált eredményez.

Ahogy egyre több tengeri jég tűnik el, az óceán sötét területeit teszi szabaddá, amelyek ahelyett, hogy visszatükröznék a napfényt, elnyelik azt, ezáltal a hőenergia a vízbe kerül, a magasabb hőmérséklet hatására pedig még több jég olvad el. A tudósok ezt jég-albedó hatásnak nevezik. Ez sokkal több hőt adhat a bolygó hőmérsékletéhez, így az Antarktisz sem tudja betölteni szerepét globális hőszabályozóként.

Anna Hogg professzor, a Leedsi Egyetem földtudományi kutatója szerint vannak arra utaló jelek, hogy az Antarktisz jégtakarójának változása már most a felvázolt legrosszabb klímaforgatókönyveknek megfelelően zajlik, ami katasztrofális következményekhez vezethet. Az 1990-es évek óta az Antarktisz szárazföldi jégvesztesége 7,2 mm-rel járult hozzá a tengerszint emelkedéséhez. Az emelkedés pedig a parti városokat, közösségeket érintik a leginkább, világszerte emberek milliói veszítenék el otthonukat ennek hatására.

Mivel az Antarktisz egy vízzel körülvett, önálló kontinens, saját időjárási és éghajlati rendszerrel rendelkezik. 2016-ig az Antarktisz téli tengeri jegének mérete még növekedett is.

2022 márciusában azonban szélsőséges hőhullám sújtotta Kelet-Antarktiszt, amely a hőmérsékletet -10 Celsius-fokra emelte, miközben a forgatókönyv szerint -50 Celsius-fokosnak kellett volna lennie. A tengeri jég az elmúlt hét évből háromban, köztük 2023 februárjában is rekordminimumot döntött a nyári időszakban (tehát melegebb volt, mint a megszokott és ideális állapot). Egyes tudósok szerint ezek az alacsony jégrekordok azt is jelezhetik, hogy alapvető változás történik a kontinensen – megváltoznak azok a körülmények, amelyek eddig elszigetelve tartották a régiót.

A tudósok szerint az idei rekordmeleg óceánok valószínűleg hozzájárulnak ehhez – hiszen a meleg víz nem tud megfagyni. Emellett az óceáni áramlatokban és az Antarktisz hőmérsékletét meghatározó szelekben is változások történhettek. A Csendes-óceánon jelenleg kialakuló El Niño időjárási jelenség finoman szólva sem segíti elő a tengeri jég zsugorodásának megakadályozását.

Dr. Mallett szerint „nagyon, nagyon jó okunk van az aggodalomra”.