Orosz-amerikai alku körvonalazódik – Magyarországot is érintheti

A kulisszák mögött az Egyesült Államok tárgyalásokat folytat Oroszországgal a Gazprommal való esetleges együttműködésről – szellőztette meg a Bloomberg. A formálódó alku – mely Magyarországot is érzékenyen érintheti – egy nagyobb léptékű, az ukrajnai béketárgyalásokkal is összefüggő stratégia része lehet.

Orosz és európai tisztviselők egybehangzóan állítják, hogy az Egyesült Államok nyitott volna a Gazprom nevű orosz energiaóriással való együttműködésre különböző globális projektekben. Az európai értékelések szerint az amerikai és az orosz képviselők már korábban is konzultáltak egymással ebben a kérdésben, az viszont egyelőre nem egyértelmű, hogy ki vezeti ezeket a tárgyalásokat, és hogy a Trump-adminisztráció részt vesz-e bennük. Vlagyimir Putyin orosz elnök mindenesetre már csütörtökön utalt egy esetleges amerikai-orosz energetikai együttműködésre, amikor a nyilvánosság előtt kijelentette: egy ilyen megállapodás elősegítené, hogy az Európába irányuló gázszállítások zavartalanul folytatódhassanak.

A Correctiv és az Istories közös oknyomozó riportja szerint Németország máris aggódik amiatt, hogy az USA és Oroszország Európa feje felett dönt a kontinens jövőjéről. Úgy hírlik, a tárgyalások az Északi Áramlat 1 és 2 vezeték jövőjét, illetve a Rosznyeft orosz olajcég németországi tulajdonviszonyait is érintik.

A Rosznyeft német leányvállalatának nagyjából 54 százalékos részesedése van a schwedti finomítóban, de a Bayernoil és a Miro dél-németországi finomítókban is rendelkezik kisebb érdekeltségekkel.

A Correctiv cikke hangsúlyozza: az orosz olajfüggőség már az ukrajnai háború kirobbanása előtt is jelentős volt. A schwedti finomítót az NDK megalapítása óta a Barátság-vezetéken keresztül, Oroszországból látják el olajjal. Az újraegyesítés után több mint két évtizeddel a Rosznyeft német leányvállalatán, a Rosneft Deutschland GmbH-n keresztül a Schwedt és a Bayernoil részvényesévé vált. A háború után a német kormány vette át a Rosneft Deutschland vagyonkezelői jogát. A Schwedt számára a kőolaj immáron nem Oroszországból, hanem főleg Rostock és Gdansk kikötőin keresztül érkezik. Nem csupán az AfD és a BSW, hanem Dietmar Woidke (SPD), Brandenburg tartomány miniszterelnöke is abban lenne érdekelt, ha a háború befejezése után újfent orosz olaj érkezne Schwedtbe. „Woidke üdvözölné, ha a finomító számára ismét érkezne olaj Oroszországból” – közölte március 3-án a Tagesspiegel. A kívánsága most valóra válhat – teszi hozzá a Correctiv.

Valószínűnek tűnik, hogy Donald Trump választási győzelme óta az Egyesült Államok és Németország küldöttei felvették a kapcsolatot Oroszországgal. 2024 novemberében a Wall Street Journal arról írt, hogy a Trump-szimpatizáns amerikai befektető, Stephen P. Lynch szeretne beszállni az Északi Áramlat 2-be.

A Correctiv szerint a jelenlegi tervek között az is szerepel, hogy amerikai vállalatok vennék át a német Rosznyeft-részesedéseket. Ezután már többségi részesedéssel rendelkeznének a schwedti finomítóban, illetve a Bayernoil és a Milo részvényeiben is.

Mind az orosz, mind az amerikai fél számára komoly nyereséget tartogathat az üzlet, hiszen az oroszok nyersanyagot értékesíthetnek, az amerikaiak pedig magukra vállalják a szállítást, és ezért mindkét fél fizetségben részesül, míg a számlát az európaiak állják.

A Correctiv szerint a konkrét alku a következőképpen nézhet ki: Oroszország rábólint a tűzszünetre, s cserébe lehetőséget kap rá, hogy folytassa az Európába irányuló olaj- és gázszállításokat, de amerikai cégek tulajdonában lévő csővezetékeken keresztül.

Az együttműködés akár Európára és Ázsiára is kiterjedhetne, s a Reuters szerint mindez annak az amerikai törekvésnek lehet a része, mely gyengítené Oroszország Kínához és Indiához fűződő kapcsolatait. Ha tényleg sikerülne tető alá hozni ezt a megállapodást, akkor a Gazprom érdekeltté válhatna az Északi Áramlat gázvezetékek újraindításában, amelyek a három évvel ezelőtti szabotázsakció óta nem üzemelnek.