Népességplafon Svájcban: 10 milliónál húznák meg a határt az alpesi országban

Svájc történelmi hűséggel hitt a szabad munkaerő-áramlásban és a külföldi tőkében, most azonban egy radikális kérdésben dönt a lakosság: maximalizálják-e az ország népességét 10 millió főben. A jobboldali Svájci Néppárt (SVP) által kezdeményezett népszavazás célja, hogy gátat szabjon az elszabadult migrációnak, miközben a gazdasági elit és a globális nagyvállalatok vezetői súlyos versenyképességi válságtól való félelemből kongatják a vészharangot.

A drasztikus javaslat mögött komoly demográfiai robbanás áll. Svájc lakossága az elmúlt tíz évben tíz százalékkal növekedett, és tavaly év végén átlépte a 9,1 millió főt. Ráadásul az ország történetében most először fordult elő, hogy több a 65 év feletti állampolgár, mint a 20 év alatti fiatalkorú.

Ezt olvastad már?

Irány a Hold déli pólusa: a NASA bemutatta a permanens bázis építésének menetrendjét

Kutatás bizonyítja: tényleg ennyivel forrósítja fel a klímát a közlekedés

A 10 milliós fal: hogyan működne a korlátozás?

Amennyiben a választók igennel voksolnak, a kormányzatnak 2050-ig szigorú intézkedési tervet kell kidolgoznia a növekedés megfékezésére. A tervezet szerint ha a lakosság száma bármikor átlépi a 9,5 milliót a következő 24 évben, azonnal szigorítják a bevándorlási rendszert, és első körben a menedékkérelmeket, valamint a családegyesítési programokat nyírják meg. Ha pedig a népesség eléri a kritikus 10 milliós küszöböt, Svájcnak fel kell mondania az Európai Unióval kötött szabad mozgásról szóló kétoldalú megállapodást.

A jobboldali politikusok szerint a túlzott növekedés túlterhelte a közszolgáltatásokat, lenyomta a béreket, felverte az albérletárakat, és válságba sodorta az oktatást, valamint a munkaerőpiacot. Az SVP szerint a plafon mellett is évente negyvenezer ember költözhetne az országba, ami éppen elég lenne a gazdaság egyensúlyához.

A gazdasági elit sokkot kapott: „Ez nem a Brexit, de a hatása hasonló lesz!”

A Svájcban székelő multinacionális óriások – mint a Nestlé, a Novartis vagy az UBS bankcsoport – és a százezer tagot számláló Economisuisse gazdasági szövetség mereven elutasítják a kezdeményezést. Rudolf Minsch, a szervezet vezető közgazdásza hangsúlyozta, hogy Svájc jóléte a nyitottságon és az európai kapcsolatokon alapul, a merev bevándorlási kvóták pedig elvágják a vállalatokat a magasan képzett külföldi szakemberektől.

Hasonlóan aggodalmasan nyilatkozott Sergio Ermotti, az UBS vezérigazgatója is, kiemelve, hogy bár a társadalmi frusztráció érthető – hiszen a svájci lakosság 41 százaléka migrációs hátterű –, az extrém tilalmak nem jelentenek valós megoldást. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a szabad munkaerő-áramlás feladása a brit Brexit-forgatókönyvet hozhatja el: krónikus munkaerőhiányt, toborzási nehézségeket és brutális költségnövekedést a kulcsfontosságú tech- és gyógyszeripari szektorokban.

Forrás: CNBC

Borítókép: Rich Martello, Unsplash