Irány a Hold déli pólusa: a NASA bemutatta a permanens bázis építésének menetrendjét

Új fejezet kezdődik az űrkutatásban: a NASA részletes terveket és látványterveket villantott meg azokról a robotizált leszállóegységekről, ugró drónokról és teherszállító járművekről, amelyekkel megalapozzák az emberiség első állandó holdbázisát. A washingtoni adminisztráció célja egyértelmű: az amerikai űrhajósoknak még Donald Trump elnök 2029-es hivatali idejének lejárta előtt vissza kell térniük a égitest felszínére.

A tét nem kicsi, ugyanis az USA ádáz versenyben van Kínával, ami szintén gőzerővel robog előre, és legkésőbb 2030-ig embert akar küldeni a Holdra. A feszített tempót jól jelzi, hogy Peking nemrég bocsátotta fel a Shenzhou-23 űrhajót a Tiangong űrállomásra, míg a NASA nem sokkal korábban egy 20 milliárd dolláros gigaprogramot jelentett be az atom- és napenergiával működő, permanens déli-pólusi bázis 2032-es kiépítésére. Ahogy Jared Isaacman, a NASA adminisztrátora fogalmazott: „az USA soha többé nem fogja feladni a Holdat”.

Ezt olvastad már?

David Attenborough ma 100 éves – a világ együtt ünnepli a természetfilmek legendáját

Az évtized végén már emberek élhetnek a Holdon?

Három fázis az uralomig: jönnek a magáncégek és a nukleáris reaktorok

A NASA úgynevezett Ignition Moon Base programja három, jól elkülöníthető lépcsőfokból áll:

Első fázis (2029-ig): mielőtt a hús-vér asztronauták megérkeznének, autonóm robotok és ugró drónok térképezik fel a Hold kíméletlen terepviszonyait. A NASA olyan tech-óriásokkal és űrvállalatokkal kötött szerződést a gépek megépítésére, mint Jeff Bezos cége, a Blue Origin, valamint az Intuitive Machines és az Astrobotic. A tervek szerint 25 indítással mintegy 4 tonnányi rakományt juttatnak el a felszínre.

Második fázis: Kiépítik a Hold energiainfrastruktúráját. Ehhez fejlett napelemes rendszereket és nukleáris hasadási (fissziós) reaktorokat telepítenek a tartós áramellátás biztosítására.

Harmadik fázis (2032-ig): Megnyílnak a „félig permanens” lakómodulok, és a kutatók nagy hatótávolságú holdjárókkal kezdhetik meg a munkát. A bázis helyszínéül választott déli pólus kulcsfontosságú: az itt található megfagyott vízjégből iható vizet és oxigént is képesek lesznek előállítani.

Politikai blöff vagy realitás?

Bár az amerikaiak nemrég sikerrel teljesítették az Artemis II missziót – melynek során négy űrhajós kerülte meg a Holdat –, független szakértők szerint a NASA menetrendje finoman szólva is túlságosan optimista.

A legnagyobb szűk keresztmetszetet az emberes leszállóegység hiánya jelenti. Elon Musk cége, a SpaceX ugyan már fejleszti a Starship Human Landing System nevű űrhajót, ám a projektet folyamatos csúszások és technikai kudarcok hátráltatják. Dr. Simeon Barber holdkutató szerint a NASA-ra nehezedő óriási politikai nyomás kényszeríti ki ezeket a korai bejelentéseket. A szakember hozzátette: egyáltalán nem lepődne meg, ha a technikai akadályok miatt végül Kína érne fel előbb a Hold felszínére.

Bárki is nyeri az új űrversenyt, a tét már nem csupán a dicsőség és a zászlótűzés: a Hold egy ugródeszka, mely megnyitja az utat az értékes erőforrások bányászata, valamint a jövőbeli, Marsra irányuló emberes missziók előtt.

Forrás: BBC News

Borítókép: NASA, Unsplash