A vártnál borúsabb jövő előtt áll a magyar gazdaság

A külföldi elemzők egyöntetű véleménye szerint 2023-ban GPD-visszaesés várható Magyarországon, és ez még korántsem minden: egyre inkább úgy tűnik, hogy a gazdaság hosszú ideig nem áll még növekedési pályára.

Egyre borúsabb képet festenek a magyar gazdaság helyzetéről a külföldi szakértők – derül ki a Portfolio.hu cikkéből. A francia nagybank, a BNP Paribas elemzője szerint az erős bérnyomás miatt a vártnál lassabb lesz a dezinfláció, sőt a magyar kormány 2024-re tervezett adóintézkedései még ronthatnak is a helyzeten. A Morgan Stanley az infláció letöréséért folytatott küzdelmet nem látja ennyire reménytelennek, viszont jóval komolyabb gazdasági visszaesést jósolnak, mint a BNP Paribas.

A BNP Paribas Közép-Kelet-Európával foglalkozó szakértője, Cynthia Kalasopatan Antoine nemrég készített elemzésében leszögezte: a magyarországi gazdasági javulás rövid távú kilátásai igen rosszak.

Az olyan mutatók, mint az ipari termelés, a kiskereskedelmi forgalom vagy épp a háztartások nagyobb vásárlási szándékai egyértelműen romlottak az utóbbi időszakban. A beruházások csökkentek, a külső kereslet pedig a jövőben is gyengülni fog, kivált a Magyarország legjelentősebb exportpartnerének számító Németország részéről.

Kalasopatan Antoine megállapította: csak a 2024-es üzemanyagokra, valamint dohánytermékekre kivetett jövedéki adóemelés, illetőleg a bankbetétek kamataira kivetett plusz teher 0,7-1 százalékkal növelheti az inflációt 2024-ben.

A negatív gazdasági változások ráadásul a honi ingatlanpiacot is érzékenyen érintették. A lakásárak nominálisan jelenleg is emelkednek, de növekedésük érezhetően lelassult, rövid távon pedig az ingatlanárak csökkenése tűnik valószínűnek.

A BNP Paribas előrejelzései szerint idén 0,2 százalékos gazdasági visszaesés várható Magyarországon, szemben a kormány által remélt 1,5 százalékos növekedéssel. A francia elemzők szerint 2024-ben 3,1 százalékosGDP-bővülésre van kilátás, a kabinet viszont 4 százalékos bővülésben bízik.

A Morgan Stanley szerint az idei GDP-növekedés -0,5 százalékos lesz éves szinten, ami gyengébb a konszenzusnál és a jegybank várakozásainál. Ugyanakkor 2024-ben is csak meglehetősen szolid, mindössze 1,9 százalékos élénküléssel számolnak.

A Morgan Stanley úgy látja, a dezinfláció folyamata 2023 második felében válhat intenzívebbé. Hozzáteszik: a Magyar Nemzeti Bank minden bizonnyal fenntartja a fokozatos és óvatos megközelítést a kamatcsökkenést illetően, s mivel júniusi ülésén a központi bank 100 bázisponttal csökkentette az egynapos betéti kamatlábat, borítékolták, hogy júliusban is így jár majd el a jegybank – várakozásuk be is igazolódott.

Számításaik szerint az enyhítés üteme havi 50 bázispontra fog lassulni, ami egyúttal azt jelenti, hogy az alapkamat az év végére 11,5%-ra, 2024 végére pedig 7%-ra csökkenhet.