Európának fájhat igazán a szír gazdaság összeomlása

Múlt szombaton megbukott Szíriában Bassár el-Aszad diktátor rezsimje, mely az ezredforduló óta meghatározta az ország gazdasági-politikai arculatát. A nagy horderejű fordulat azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a polgárháborútól és nemzetközi szankcióktól sújtott Szíria végre talpra állhat. Sőt, épp ellenkezőleg: az országban tomboló gazdasági válság Európát is érzékenyen érintheti.

Szíria GDP-je nagyjából 45 százalékkal csökkent az elmúlt tíz év során, de ha a feketepiaci árfolyamokat tekintjük igazodási pontnak, akkor 78 százalékos visszaeséssel számolhatunk – közölte a Világbank. A délnyugat-ázsiai országban jelenleg 120 százalékos az infláció, miközben egyre aggasztóbb a szíriai font értékvesztése. Mindennek tetejében toronymagasra növekedett az importált termékek – kivált az üzemanyag és az élelmiszerek – ára, míg az export gyakorlatilag megszűnt. A háborús gazdaság főleg illegális tevékenységekre (csempészet, fegyverkereskedelem, emberrablás) korlátozódott, a fontosabb politikai aktorok viszont szinte kivétel nélkül hasznot húztak a kaotikus helyzetből. A stratégiai erőforrásokért vívott ádáz küzdelem konzerválta a háborút, az Aszad-rezsim pedig egyre látványosabban a kábítószerkereskedelem felé fordult.

Ez utóbbi üzletág éves szinten nagyjából 10 milliárd dolláros bevételt termelt, ami felülmúlja az ország hivatalos GDP-jét is.

A helyi drogkereskedelmet szinte teljes egészében a rezsim ellenőrizte, méghozzá olyan kulcsfigurákon keresztül, mint Maher al-Aszad, a bukott diktátor testvéröccse, aki speciális hálózatokon keresztül bonyolította le a különböző üzleteket. A Szíriában gyártott kábítószer Jordánián, Libanonon és Irakon keresztül jut el a Közel-Kelet vagyonosabb államaiba. A drogok iránti kereslet változatlanul erős, még annak ellenére is, hogy a környező országok (pl. Szaúd-Arábia) sokat tesznek a csempészet visszaszorításáért. A kábítószerből befolyó súlyos összegek nem pusztán etikai problémákat vetnek fel, de az országot egyébként is jellemző megosztottság, valamint az emberi jogi visszaélések fenntartásához is hozzájárulnak. Szíria jövője szempontjából óriási kérdés, hogy vajon sikerül-e belátható időn belül megszüntetni az illegális gazdasági rendszert, mely főként a rezsim érdekeit szolgálja.

A nemzetközi közösség súlyos szankciókat vezetett be Szíria ellen, melyek következtében megcsappantak az ország olajbevételei. A rezsim idővel közvetítőkre szorult, hogy a kulcsfontosságú szükségletek importja zavartalan maradhasson, ám az árak emiatt drasztikusan megemelkedtek. A feketepiac virágba borult, a lakosság pedig lassan felfedezte a drogkereskedelemben rejlő anyagi potenciált. Az idegenforgalom és a gyártás ellehetetlenülése az exportot és a termelést is visszavetette, miközben az Aleppóhoz és Damaszkuszhoz hasonló nagyvárosok a háború tűzfészkeivé váltak, ami tovább fokozta a gazdasági problémákat.

A polgárháború során nagyjából 613 ezer ember halt meg, az ország lakosságának fele (12 millió fő) pedig arra kényszerült, hogy elhagyja otthonát. 2024 decemberéig egymilliónál is több szíriai menekült érkezett Európába.

Az extrém szegénység ma nagyjából a lakosság 27-33 százalékát sújtja. A kizárólag nőkből álló háztartások és a belső menekültek helyzete a legkilátástalanabb. A polgárháború kezdete óta 13 évvel csökkent a gyermekek várható élettartama, az oktatási rendszer pedig romokban hever, kérdésessé téve az eljövendő nemzedékek boldogulását.

Bár Bassár el-Aszad rendszere megbukott, ez még nem jelenti szükségszerűen, hogy Szíria politikai-gazdasági kilátásai számottevően javulnának. Az országban hamarosan hatalmi vákuum alakulhat ki, és mivel a stratégiai erőforrásokért folytatott harc még mindig erős, újabb belső törésvonalak is képződhetnek. Ha a Nyugat szeretné, hogy a helyiek élete fellendüljön, enyhítenie kell a Szíriára nehezedő gazdasági nyomást, nem is szólva a humanitárius támogatások bővítéséről.

A gazdaság növekedési pályára állítása mély politikai elkötelezettséget és következetességet követel meg a nyugati társadalmaktól. Ha a nemzetközi közösség időben és hatékonyan cselekszik, megmentheti Szíriát a teljes gazdasági összeomlástól, sőt akár stabilizálhatja is a közel-keleti államot, és megfékezhet egy újabb menekülthullámot. Európának fájhat majd a legjobban, ha esetleg mégsem így történik.

(Kiemelt kép: Unsplash)