Biztonságpolitikai rémálom Európában: 5 tanulság a Müncheni Konferenciáról

A Müncheni Biztonsági Konferencia idén különösen feszült légkörben zajlott: az amerikai bejelentések sokkolták az európai politikusokat, miközben a világpolitikai erőviszonyok drámai átrendeződése zajlik.

Az Egyesült Államok és Oroszország várhatóan már a jövő héten tárgyalásokat kezd Szaúd-Arábiában az ukrajnai háború lezárásáról – Európa és Ukrajna részvétele nélkül. Közben a NATO jövője is egyre bizonytalanabb, és az amerikai-EU kapcsolatok is mélypontra kerültek – írja a BBC. Lássuk, melyek voltak a konferencia legfontosabb tanulságai.

A második világháború utáni rend vége

A NATO-t 1949-ben hozták létre azzal a céllal, hogy megakadályozzák a Szovjetunió európai terjeszkedését. Azóta a katonai szövetség 32 tagállamra bővült, köztük több kelet-európai országgal is, és az alapelv mindig az volt, hogy ha egy tagállamot támadás ér, a többi segíti annak védelmét.

Most azonban úgy tűnik, hogy Európa többé nem számíthat automatikusan az Egyesült Államok katonai támogatására. Az amerikai védelmi miniszter, Pete Hegseth Brüsszelben egyértelművé tette: Európa országaiból kell érkeznie az „elsöprő” pénzügyi és katonai támogatásnak Ukrajna számára.

Washington és Moszkva Ukrajna feje fölött egyezkedik?

Az Egyesült Államok és Oroszország tárgyalóasztalhoz ül Szaúd-Arábiában, hogy megvitassák az ukrajnai háború lezárásának lehetőségeit – Ukrajna és Európa kizárásával. A hirtelen bejelentett találkozó egy hároméves diplomáciai szünetet tör meg Moszkvával, miközben Kijev folyamatosan figyelmeztet arra, hogy Vlagyimir Putyin nem megbízható partner.

A tárgyalások előzménye Donald Trump és Putyin telefonbeszélgetése, amelyet múlt héten bonyolítottak le. Az amerikai delegációban Marco Rubio külügyminiszter, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó és Steve Witkoff, a Közel-Kelet különmegbízottja vesz részt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egyértelművé tette: nem fogadnak el olyan békemegállapodást, amelyben az ő országuknak nincs beleszólása.

Európának sürgősen többet kell költenie védelemre

Az európai vezetők egyetértenek abban, hogy gyorsan növelni kell a védelmi kiadásokat, ha el akarnak kerülni egy felerősödő orosz fenyegetést. A NATO jelenlegi irányelve szerint a tagállamoknak a GDP-jük legalább 2%-át kellene honvédelemre fordítaniuk, de az új tervek szerint ez 3%-ra nőhet – miközben Oroszország a GDP-jének több mint kétszeresét költi hadikiadásokra.

Donald Trump szerint a NATO-tagországoknak a GDP-jük 5%-át kellene védelmi célokra fordítaniuk. A NATO főtitkára, Mark Rutte szintén sürgette a tagállamokat, hogy növeljék katonai költségvetésüket.

JD Vance beszéde, ami mindent felborított

Az amerikai alelnök, JD Vance felszólalása Münchenben kisebb diplomáciai botrányt kavart. Az európai vezetők abban bíztak, hogy Vance megerősíti az USA elkötelezettségét Ukrajna mellett, ehelyett azonban élesen bírálta Európa politikáját.

Vance többek között azzal vádolta meg az európai kormányokat, hogy eltávolodtak az alapértékeiktől, és nem veszik figyelembe a választók valódi problémáit, például a migrációt és a szólásszabadságot. A beszédet döbbent csend fogadta, később pedig számos politikus bírálta a konferencián.

A felszólalás ugyanakkor kedvező fogadtatásra talált bizonyos politikai körökben, és Donald Trump „briliánsnak” nevezte azt.

Egyre mélyebb törésvonalak Amerika és Európa között

Miközben Münchenben a világpolitika jövőjéről folytak a tárgyalások, Donald Trump bejelentette, hogy 25%-os vámot vet ki az acél- és alumíniumimportokra márciusban. Ez is mutatja, hogy egyre mélyül az ellentét Washington és az európai szövetségesek között, nemcsak az ukrán háború, hanem a kereskedelmi kérdések terén is.

Az Egyesült Királyság például igyekszik egyensúlyozni az EU és az USA között. Keir Starmer brit miniszterelnök hangsúlyozta: az Egyesült Királyság nem kíván választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között.

Az amerikai kormányzat azonban maga is ellentmondásos üzeneteket küld: míg egyik nap kemény üzeneteket fogalmaz meg Európa felé, másnap gyakran visszakozik. Ez pedig tovább fokozza a bizonytalanságot a kontinens biztonsági stratégiáját illetően.

Merre tovább, Európa?

A Müncheni Biztonsági Konferencia egyértelművé tette: Európa katonai és politikai értelemben is fordulóponthoz érkezett. Az USA egyre inkább háttérbe húzódik a kontinens védelmében, miközben a globális hatalmi játszmákban már nem Európa a főszereplő.

A következő hónapokban kiderül, képes-e az EU összezárni, és valódi, független biztonságpolitikai stratégiát kialakítani.