A Nemzetközi Energiaügynökség 10 pontos terve az orosz földgázfüggőség csökkentésére

Épp csak úgy tűnt, hogy két év maszkviselés és az emberi kapcsolatok redukálása után végre minden visszatér a rendes kerékvágásba és a gazdaság is lassan helyreáll, február 24-én viszont Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A szomszédos ország elleni invázió amellett, hogy humanitárius katasztrófához vezetett, egy újabb gazdasági válság felé lökte a világot. Az egyik fontos kérdés az elmúlt napokban az lett, hogy Európa miként csökkentheti az orosz gáznak való kitettségét.

Nos, a Nemzetközi Energiaügynökség el is hozta a választ egy 10 pontos javaslat keretében.

Egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy milyen energiahordozókra támaszkodunk, és a mostani helyzet remekül megmutatta, hogy a külföldi fosszilis energiahordozók nemcsak környezetvédelmi szempontból nem kifizetődőek. Míg korábban legfeljebb gazdasági vagy épp politikai kérdés volt az orosz gáz importja, mára teljesen új értelmet kapott, és a demokrácia melletti kiállás 21. századi megfelelője lett. A drága gáz lett a szabadság ára.

Az orosz gáznak való kitettség csökkentése így az energiapolitika meghatározó része lesz az elkövetkező időben, a Nemzetközi Energiaügynökség pedig egy tervet is összeállított arról, hogy ezt miként érhetjük el. A javaslatok betartásával az állításuk szerint egy éven belül harmadával lehetne csökkenteni az orosz gázimport mennyiségét Európában. Ezzel egyidejűleg a klímakatasztrófa megelőzésében is szerepet játszhatnának ezek az intézkedések.

Gázellátás

Ne írjanak alá új gázszállítási megállapodást Oroszországgal

A Gazprommal kötött, évi 15 milliárd köbméternél többre szóló gázimport-szerződések a tervek szerint 2022 végén járnak le, ami 2021-ben az EU-ba irányuló gázszállításának körülbelül 12 százalékát teszi ki. Összességében a Gazprommal kötött, az évi 40 milliárd köbmétert megközelítő szerződések ennek az évtizednek a végén járnak le.

Ez egyértelműen rövid távú lehetőséget ad az EU-nak arra, hogy jelentősen diverzifikálja gázellátását, és más forrásokból szerezze be a gázt, kihasználva a nagy LNG- és csővezeték-infrastruktúra által biztosított import lehetőségeket.

Váltsák ki az orosz gázt alternatív forrásokkal

A fenti pont kiegészítéseként az elemzés arra jutott, hogy az EU-n belüli termelés és a nem orosz vezetékes import (beleértve Azerbajdzsánból és Norvégiából is) a következő évben akár 10 milliárd köbméterrel is növekedhet 2021-hez képest. Ez a feltevés az import kapacitás magasabb kihasználtságának, a kevésbé nehéz nyári karbantartási ütemterven és a termelési kvóták/korlátok emelésének feltételezésén alapul. Összességében a javaslat számításai szerint körülbelül 30 milliárd köbméter további gázellátás érkezhetne a kontinensre nem orosz forrásokból.

Vezessék be a minimális gáztárolási kötelezettséget

A gáztárolás kulcsszerepet játszik a szezonális keresleti ingadozások kielégítésében, és biztosítékot nyújt olyan váratlan eseményekre, mint például a kereslet megugrása vagy a kínálat hiánya, amik áremelkedést okoznak. A gáztárolás nyújtotta biztonság értéke még magasabb a geopolitikai feszültségek idején.

Az elemzés szerint az elmúlt évek tapasztalatai alapján, az október 1-ig a működő tárolókapacitás minimum 90 százalékig történő feltöltési szintje szükséges ahhoz, hogy az európai gázpiac megfelelő pufferrel rendelkezzen a fűtési szezonban. Tekintettel a jelenlegi kimerült tárolási szintre, 2022-ben a gázbefecskendezésnek körülbelül 18 milliárd köbméterrel magasabbnak kell lennie, mint 2021-ben. Ez a stratégiai lépés növelné a gázrendszer ellenálló képességét, bár a 2022-es magasabb befecskendezési követelmények növelik a gázkeresletet és növelik a gázárakat.

Gyorsítsák fel a szél- és napenergia kiaknázását célzó projekteket

2022-ben a napelem- és a szélenergia-kapacitás rekordnagyságú bővítése várhatóan több mint 100 terawattórával (TWh) növeli az EU megújuló energiaforrásokból származó kibocsátását, ami több mint 15 százalékos növekedés az előző évhez képest.

A megújuló energiaforrások további bővítésének felgyorsítására irányuló összehangolt politikai erőfeszítés további 20 TWh-t biztosíthat a következő évben. Ezek többsége közüzemi szintű szél- és napelem-projektet fed le, amelyeknél a befejezés dátumát is előrébb lehetne hozni az engedélyezések felgyorsításával. A tetőre szerelt napelemes rendszerek gyorsabb telepítése emellett csökkentheti a felhasználók számláit. Ezáltal egy éven belül 6 milliárd köbméterrel lehetne csökkenti a gázfelhasználást.

Maximalizálják az atom- és bioenergia termelését

Az atomenergia az alacsony kibocsátású villamosenergia legfőbb forrása az EU-ban, de 2021-ben több reaktort kikapcsoltak karbantartási és biztonsági ellenőrzések céljából. Ezeknek a reaktoroknak a biztonságos üzembe helyezése 2022-ben, a kész finn reaktor kereskedelmi működésének megkezdése mellett, 2022-re akár 20 TWh-s növekedést is eredményezhet az EU atomenergia-termelésében.

Az EU-ban található bioenergia-erőművek 2021-ben teljes kapacitásának körülbelül 50 százalékán működtek. Ezek az erőművek 2022-ben akár 50 TWh-val több villamosenergiát termelhetnek, ha megfelelő ösztönzőket és fenntartható bioenergia-ellátást vezetnek be. További 70 TWh áram biztosítható a meglévő, alacsony kibocsátású forrásokból, ami 13 milliárd köbméterrel csökkenti a gáz villamosenergia-felhasználását.

Rövid távú adóintézkedéseket kellene hozni a megugrott villamosenergia-árak miatt

Az Energiaügynökség 200 milliárd eurós extrabevétellel számol a magas gázárak miatt, de ha az ezen sokat keresőkre extra adókat vetnének ki, akkor abból a pénzből támogatni lehetne a kiszolgáltatott és hátrányos helyzetben lévő csoportokat.

Végfelhasználók

Gyorsítsák fel a gázkazánok lecserélését hőszivattyús rendszerekre

A hőszivattyúk nagyon hatékony és költséghatékony megoldást kínálnak az otthonok fűtésére, helyettesítve a gázt vagy más fosszilis tüzelőanyagot használó kazánokat. Ezzel további 2 milliárd köbméter gázfelhasználást takarítana meg az EU az első évben, ezzel együtt pedig az energiaszámlák is zsugorodnának, miközben nőne a kényelem és az ipari versenyképesség. Az épületek fűtésére szolgáló gázról elektromos áramra való áttérés azzal a hatással járhat, hogy esetleg megnő az energiatermeléshez szükséges gázigény, azonban ez még mindig alacsonyabb lenne, mint a megtakarított gáz teljes mennyisége.

Biztassák arra a felhasználókat, hogy 1 Celsius-fokkal vegyék lejjebb a termosztátokat

Az energiahatékonyság kiváló eszköz a tiszta energiára való átállásra, de gyakran időbe telik a jelentős eredmények elérése. A javaslatcsomag részletesen kifejti, hogy miként lehetne ezt a folyamatot felgyorsítani. Az épületek fűtésére használt termosztátot mindössze 1°C-kal kellene lejjebb venni, ezzel pedig évi 10 milliárd köbméterrel csökkenne a gázigény.

Fokozzák a villamosenergia-rendszer rugalmasságát biztosító energiaforrások dekarbonizációját és diverzifikálását

Az elkövetkező évek egyik legfontosabb politikai kihívása az EU számára az energiarendszer rugalmasságának javítása, nevezetesen a szezonális rugalmasság fejlesztése lesz többek között.

A kormányoknak ezért fokozniuk kell az erőfeszítéseiket, hogy működő, fenntartható és költséghatékony módszereket dolgozzanak ki és alkalmazzanak az EU villamosenergia-rendszereinek rugalmasabbá tételére. Különböző források portfóliójára lesz szükség, beleértve a továbbfejlesztett hálózatokat, az energiahatékonyságot, a fokozott villamosítást és a keresletoldali reagálást, az elosztható, alacsony károsanyag-kibocsátású termelést, valamint a különféle nagy léptékű és hosszú távú energiatárolási technológiákat, valamint a rövid távú rugalmasságot lehetővé tevő forrásokat. Az innovációra irányuló lendület idővel lazíthatja a földgázellátás és Európa villamosenergia-biztonsága közötti szoros kapcsolatokat.