2024: Az év, amikor átléptük az 1,5 °C-os küzöböt?

Egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy bolygónk hőmérséklete tartósan meghaladja az 1,5 °C-os globális felmelegedési célt – annak ellenére, hogy a világ vezetői egy évtizeddel ezelőtt megígérték, megpróbálják elkerülni ezt a szcenáriót.

A Copernicus klímaszolgálat friss adatai szerint 2024 lehet az első naptári év, amikor a Föld átlaghőmérséklete átlépi ezt a szimbolikus határt, miközben minden idők legmelegebb évét is regisztrálhatjuk. Fontos azonban megjegyezni, hogy a nemzetközi 1,5 °C-os cél egy hosszú távú átlagra vonatkozik, és nem egy-egy év eredményére.

António Guterres, az ENSZ főtitkára nemrég így fogalmazott: „Le kell térnünk erről a pusztulásba vezető útról – és nincs vesztegetni való időnk”. Arra szólította fel az országokat, hogy 2025-től kezdjék el drasztikusan csökkenteni a kibocsátásokat.

A Copernicus adatai szerint a 2024-es év átlaghőmérséklete körülbelül 1,6 °C-kal haladta meg az ipari forradalom előtti időszakot, ezzel pedig több mint 0,1 °C-kal döntötte meg a 2023-as rekordot. Az elmúlt tíz év immár hivatalosan is a valaha mért legmelegebb tíz év.

A rendkívüli hőmérsékletért többnyire az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása a felelős, amelyek rekordmagasságban vannak. Az olyan természetes időjárási minták, mint az El Niño – amikor a Csendes-óceán keleti, trópusi területeinek vizei szokatlanul meleggé válnak – kisebb szerepet játszottak.

Samantha Burgess, a Copernicus helyettes igazgatója szerint „a legnagyobb hatást egyértelműen a légkörben felhalmozódó üvegházhatású gázok gyakorolják”.

Miért fontos az 1,5 °C?

Az 1,5 °C-os cél szimbólummá vált a nemzetközi klímatárgyalásokon, amióta 2015-ben elfogadták a Párizsi Megállapodás keretében. A legveszélyeztetettebb országok számára ez a határ egyenlő lehet a túléléssel. Egy 2018-as ENSZ-jelentés szerint a klímaváltozás következményei, mint az extrém hőhullámok, a tengerszint-emelkedés és az élővilág pusztulása, sokkal súlyosabbak lennének 2 °C-os felmelegedés esetén, mint 1,5 °C-nál.

„Nehezen lehet megmondani, hogy mikor lépjük át véglegesen az 1,5 °C-os határt, de egyértelműen közel vagyunk hozzá” – mondja Myles Allen, az Oxfordi Egyetem fizika tanszékének professzora.

Mi várható a jövőben?

A jelenlegi trendek alapján valószínű, hogy a világ a 1,5 °C-os hosszú távú felmelegedési határt a 2030-as évek elején fogja átlépni. Ez politikailag jelentős, de nem jelenti azt, hogy fel kell adnunk a klímaharcot.

„Nem arról van szó, hogy 1,49 °C rendben van, 1,51 °C pedig a világ végét jelenti – minden tized fok számít, és a klímaváltozás hatásai fokozatosan súlyosbodnak, ahogy nő a felmelegedés” – magyarázza Zeke Hausfather, a Berkeley Earth amerikai kutatóintézet klímatudósa.

Akár egy-két tized fokos globális felmelegedés is jelentősen megnövelheti az extrém időjárási események gyakoriságát és intenzitását, legyen szó hőhullámokról vagy heves esőzésekről. Tavaly északnyugat-Afrikában perzselő hőség, Dél-Amerika egyes részein hosszan tartó aszály, Közép-Európában pedig intenzív esőzések voltak jellemzőek, miközben erős trópusi viharok sújtották Észak-Amerikát és Dél-Ázsiát.

Ezek az események mind részben a klímaváltozás által váltak intenzívebbé az elmúlt év során a World Weather Attribution csoport szerint. Még ezen a héten is pusztító erdőtüzek tombolnak Los Angelesben, amelyeket erős szelek és csapadékhiány táplálnak.

Bár sok tényező játszik közre ezekben az eseményekben, a szakértők szerint a klímaváltozás miatt Kaliforniában egyre gyakoribbak lesznek az ilyen körülmények.

Nem csak a levegő melegszik

2024-ben nemcsak a léghőmérséklet döntött rekordokat. A világ óceánjainak felszíni hőmérséklete is elérte a valaha mért legmagasabb napi értékeket, miközben a légkör nedvességtartalma is rekordot döntött.

Az elmúlt évek meglepő hőmérsékleti rekordjai miatt egyes tudósok attól tartanak, hogy a felmelegedés felgyorsulhat. „Azt hiszem, biztosan mondhatjuk, hogy mind a 2023-as, mind a 2024-es hőmérsékleti adatok meglepték a klímatudósokat – nem gondoltuk volna, hogy ilyen korán 1,5 °C fölötti évet látunk” – mondja Dr. Hausfather.

Számos elérhető előrejelzés szerint ez az extra melegedés a bolygót hűtő alacsony szintű felhőzet csökkenésével, valamint az El Niñó utáni tartós óceáni hővel magyarázható.

Bár bizonytalanságok mindig lesznek, a tudósok hangsúlyozzák, hogy még mindig van esély arra, hogy befolyásoljuk a jövőbeli klímát. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának érdemi csökkentésével mérsékelhetők a felmelegedés következményei.

„Még ha a 1,5 °C-os célt el is veszítettük, még mindig van esély arra, hogy a felmelegedést 1,6, 1,7 vagy 1,8 °C-ra korlátozzuk ebben a században” – mondja Dr. Hausfather. „Ez lényegesen jobb, mint ha tovább égetnénk a fosszilis tüzelőanyagokat, és 3 vagy 4 °C-os felmelegedést érnénk el. Ez tényleg számít.”