Vadonatúj trend terjed a munkahelyi függetlenségért

A legfrissebb felmérések azt mutatják, hogy a munkavállalók egyre lazább szálakkal kötődnek az őket foglalkoztató szervezetekhez, viszont méltányolják azt az autonómiát és rugalmasságot, amit az unbossing kultúrája biztosít számukra.

A Gallup közvélemény-kutatása szerint az utóbbi időben 4,8 millió fővel csökkent azon amerikai munkavállalók száma, akik elkötelezettek a munkahelyük irányában – írja a Fast Company. Az adatok akár homlokráncolásra is késztethetnék a munkáltatókat, ugyanis az Egyesült Államokban 2013-ban fordult elő utoljára, hogy ennyi akalmazott mutasson viszonylagos érdektelenséget az őt foglalkoztató szervezetek felé. Ugyanakkor a friss felmérések alapján le lehet szögezni, hogy az amerikai dolgozók ma elégedettebbek a munkájukkal, mint az elmúlt 35-40 évben bármikor. Ez az ellentmondás azt sugallja, hogy a dolgozókat már nem fűzi olyan szoros kapocs a munkahelyükhöz, mint korábban, viszont nagyra értékelik azt a rugalmasságot és autonómiát, amit az úgynevezett unbossing, a munkahelyi kultúrát alapjaiban megváltoztató trend biztosít számukra.

Az unbossing teljesen új fénytörésben láttatja a vezető-beosztott kapcsolatokat. Ha integrálják a működésükbe ezt a modellt, a vállalatok olyan környezetet tudnak teremteni, mely egyrészt produktivitásra serkenti az alkalmazottakat, másrészt garantálja számukra az általános jólétet.

Persze joggal mondhatnánk, hogy a munkahelyi kötődés alacsony szintje szükségszerűen csökkenő munkamorált eredményez, ez pedig épp a hatékonyságot ássa alá. Ahogy a Fast Company cikke is kiemeli, ez a probléma főként a Z generációs munkavállalók számára húsbavágó. 2025-ben már ők teszik ki a globális munkaerőpiac 27 százalékát, ezért egyáltalán nem mellékes, hogy miként gondolkodnak a munkahelyi hierarchiáról, függetlenségről és mentális egészségről. Általánosságban is jellemző, hogy a 35 év alatti alkalmazottak ma már kevésbé elkötelezettek a munkáltatójuk irányában, ami részint a generációs különbségek, részint az új foglalkoztatási formák (hibrid munkavégzés, home office) térnyerésének következménye.

Ahhoz, hogy erősítsék a dolgozók munkahelyi kötődését, a vállalatoknak új, átfogó szemléletmódot kell kialakítaniuk. Ennek egyik eszköze lehet a már említett új trend, az unbossing. A Bayerhez hasonló szervezetek már felismerték, hogy le kell építeniük a vállalati bürokráciát, és szabadabb, tágabb teret kell biztosítaniuk a foglalkoztatottjaiknak. Maga az unbossing első blikkre csak egy újabb, hangzatos szinonimáját jelenti az olyan hívószavaknak, mint például az önmenedzsment. A fogalom nem tűnik túlságosan újszerűnek, ha hozzávesszük, hogy a gondolat egyenesen az ókori görögöktől eredeztethető. Igen ám, de az unbossing ennél a valóságban jóval többet jelent: a vezető-beosztott viszony, a szervezeti kultúra, az autonómia drasztikus újragondolását, a vállalati prioritások felülvizsgálatát.

Az unbossing „filozófiáját” elsajátító cégek nagyobb önállóságot biztosítanak dolgozóik számára, abban bízva, hogy ez ismét megerősítheti a munkahelyhez fűződő, egykor szilárd, mára meglazult kötelékeket. Mindez a direktív vezetői stílus háttérbe szorítását is jelenti: a felettesek ritkábban utasítják különböző teendők végrehajtására a beosztottjaikat, akik így megtapasztalhatják, milyen az, amikor a saját szakterületükön, feladatkörükön belül „ők állnak a hierarchia csúcsán”. A vállalatok legfontosabb feladata, hogy megteremtsék az unbossing kultúrájához nélkülözhetetlen szervezeti és kulturális hátteret.

Ahogy a Fast Company cikke is rávilágít: a produktivitás nem mérhető kizárólag a végeredmény alapján. Ha egy adott időintervallumon belül több termék gördül le a futószalagról, az üzem értelemszerűen növelni fogja a produktivitását, de teljesen más a helyzet, ha hús-vér emberekről van szó. A túlhajtott, felpörgetett munkatempó, az aránytalanul nagy munkaterhek, a toronymagasra srófolt elvárások előbb-utóbb szorongáshoz, stresszhez és kiégéshez vezetnek, az alkalmazottak pedig egyre több hibát fognak elkövetni. Ennek elkerülését segíti az unbossing trendje is, mely az alkalmazottak kezébe adja a gyeplőt, hogy az önállóság és a függetlenség élménye örvén újra felfedezhessék a munka örömét, kreatív oldalát, saját szakmai képességeik sokszínűségét, tevékenységük önértékét.

A Deloitte friss kutatása is hangsúlyozza: az általános munkavállalói jólét fenntartása az üzleti növekedés egyik legfőbb záloga. Az unbossing pedig remek lehetőséget nyújt a vállalatoknak arra, hogy felismerjék e megállapítás fontosságát, s ennek megfelelően szervezzék át saját munkakultúrájukat.