Okosabban dolgozz, ne többet: sikerrel tesztelték Új-Zélandon a négynapos munkahetet

munka magánélet egyensúly

A vasárnap délután sokak számára jelent egyet a kollektív pánikhangulattal, amikor a hétfő elkerülhetetlen és tagadhatatlan közeledte realizálódik. A legtöbben szeretnének ilyenkor a munka-magánélet koordinátarendszerében utóbbi javára lecsípni egy keveset, és csak egy kicsit többet aludni, vagy több időt tölteni a családdal, barátokkal. Egy új-zélandi cég 240 dolgozójával két hónapos kísérletben tesztelte ezt az álmot, és az eredmények azt mutatják, a változás pozitív hatással volt az alkalmazottak mentális állapotára.

Egy-egy hosszúhétvége után gyakran sóhajtozunk, hogy bárcsak minden hétvége háromnapos lenne és ezzel együtt minden hét négy munkanapból állna. Pedig, ha belegondolunk, nem mindig 8 órából állt egy munkanap, és nem mindig volt két nap kipihenni a hét fáradalmait, feltöltődni a következő ötre. A XX. század elején még a 12-16 órás munkanap sem volt ritka, és mindössze pár évtizedet kell visszamennünk az időben, amikor Magyarországon szombaton is jártak iskolába a diákok és a 8 óra pihenést és 8 óra szórakozást a munka blokk egészített ki harmadikként.

8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás

A Perpetual Gardens befektetési-, végrendelkezési- és ingatlan tanácsadó cég Új-Zélandon áprilisban és májusban próba gyanánt heti öt nap helyett csupán négy napot dolgozott ugyanazért a fizetésért. „Ez csak egy teória volt, valami, amit ki akartam próbálni, mert jobb munkakörnyezetet akartam létrehozni a csapatomnak. Rendkívül hálás vagyok, hogy ilyen jól fogadták a felvetésem, és a legvadabb álmaimban sem reméltem ilyen eredményeket” – mondta Andrew Barnes, a Perpetual Gardens CEO-ja. Merthogy miként is hatott a 240 alkalmazott lelkiállapotára az újonnan beiktatott plusz szabadnap? A kísérlet végén készített felmérés szerint a dolgozók 78 százaléka jobban egyensúlyt tudott teremteni a munka és a magánélet között, ami jelentős növekedés a tavalyi 54 százalékhoz képest, míg a stressz szintje 7 százalékkal csökkent a megelőző évhez képest.

Habár az emberiség történetének – eddigi – legkényelmesebb korszakában élünk, valahogy mégsem vagyunk elégedettek. Az egyik, talán legtöbbet hivatkozott ok az elégedetlenségre a munka-magánélet koordinátarendszerének deformálódása, a felgyorsult életritmus és a munkahelyi stressz nagyban kiveszi ebből a részét. Így nem az új-zélandi eset az első, amikor a munkarend globálisan elfogadott beosztásának átalakításával próbáltak javítani a dolgozók közérzetén. Svédországban az idősgondozásban dolgozó ápolók esetében csökkentették a munkaidőt hat órára egy két éves kísérlet keretében, ami az emberi tényező szempontjából pozitív eredménnyel zárult, ám az ellenzők kiemelték, gazdasági szempontokat figyelembe véve a költségek nem biztos, hogy arányban állnak az ilyen formán elért előnyökkel.

Dolgozz okosabban, ne többet

Anders Ericsson a munka-, teljesítőképesség- és szakételem pszichológiájának egyik legelismertebb képviselője. (Az ő munkásságára építve dolgozta ki elméletét Malcolm Gladwell, miszerint 10 ezer munkaóra szükséges ahhoz, hogy valaki a terület szakértőjévé váljon, ám Ericsson élesen bírálja ezt a teóriát.) Több kísérlete során is bebizonyította, hogy az emberek négy-öt órán át tudnak koncentrált munkát végezni, így a több munkaóra nem feltétlenül jelent nagyobb produktivitást vagy jobb eredményeket. „Ha a maximális koncentrációs képességükön túl dolgoztatod az embereket, számos rossz szokást építhetnek be a munkaidejükbe.” Ebben az esetben pedig a rövidebb munkahét sem segít.

Ryan Carson, a Treehouse technológiai oktató cég CEO-ja is azt tapasztalta, hogy az emberei boldogabbak és produktívabbak lettek, miután 2006-ban bevezették a 32-órás munkahetet. „Ez nem a több családdal töltött időről, vagy több játékról és kevesebb munkáról szól – a cél az egyensúly megteremtése” – nyilatkozta a vezető. Szintén a négynapos munkahét mellett tette le a voksát 2013-ban a Reusser Design, egy webfejlesztő cég, és annak ellenére, hogy ők a többi nap tovább dolgoznak a kiesés pótlására, de a pozitív változás így is kimutatható volt a vállalatnál.

Apróbetűs rész

Persze fontos némi fenntartással élni ezekben az esetekben is. A rövidebb munkaidő nem csalhatatlan ellenszer a rossz munkahelyi morál, lustaság, motiválatlanság ellen. A konkrét új-zélandi példa kapcsán továbbá szintén fontos megjegyezni, hogy más országokkal összehasonlítva itt jóval alacsony a munkatermelékenység. És hogy vajon Magyarországon milyen eredménnyel zárulna egy ilyen kezdeményezés? Talán nem is kell sokat várnunk, hogy megtudjuk.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print