Pandémia után robbanhat a fluktuáció: lesújtóan hat a járvány a munkavállalók hangulatára

Ki lehet sikeres vezető a COVID-érában és milyen soft skillek elengedhetetlenek a széthulló csapatok összetartásához és a fluktuáció megállításához?

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 7
    Shares

hirdetés

Járvány - fluktuáció - 2021

Nagyot fordult a munka világa az elmúlt egy évben: miközben sokan továbbra is az irodákban birkóznak meg a maszkviseléssel és a koronavírus tesztekkel, még többen hosszú hónapok óta dolgoznak home office-ban annak minden előnyével és hátrányával együtt.

Bizonytalanság, pandémiás fáradtság, kiégés – valamelyiket szinte minden magyar saját bőrén is tapasztalhatta, ez pedig a vezetőket és a hagyományos „főnök” szerepkört is megkérdőjelezte. Ki lehet sikeres vezető a COVID-érában és milyen soft skillek elengedhetetlenek a széthulló csapatok összetartásához és a fluktuáció megállításához? A LEAD: a jövő vezetője online konferencián többek között a Rossmann, a Decathlon, az EY és a Nokia menedzserei beszéltek a jelen és a jövő legfontosabb kihívásairól.

hirdetés
hirdetés

Pandémia után robbanhat a fluktuáció

Már a koronavírus-járvány előtt is kihívásokkal teli napokat éltek a csapatokat vagy éppen kisebb-nagyobb cégeket irányító menedzserek, hiszen a 2020-as évekkel beköszöntött, digitalizált VUCA-világban (volatility: változékonyság, uncertainty: bizonytalanság, complexity: komplexitás, ambiguity: kétértelműség) csak a változás az állandó. A tét a COVID pandémiával együtt csak még tovább nőtt, ráadásul a vezetőknek a munkavállalók egészségét is veszélyeztető helyzetben kell helytállniuk, biztosítani az üzletmenet folytonosságát és a vállalat sikerét. A rossz vezetői teljesítmény komoly következményekkel járhat: az adat alapú HR-tech megoldásokat fejlesztő és a LEAD online vezetői konferenciát szervező CX-Ray felmérése alapján a munkavállalók lemorzsolódásának esélye 50%-kal csökkent ott, ahol a vezetők támogatták beosztottjaik szakmai fejlődését, segítségkérés esetén rendelkezésre álltak és elismerték kollégáik munkáját – vagyis kiemelkedő soft skill-készlettel rendelkeztek. Ezzel pedig nem csupán időt, illetve a kiléptetésre és toborzásra fordított humánerőforrást, de akár több százezer forintot is megspórolhat egy szervezet.

Önismeret, felhatalmazás, empátia: az első lépés a legnehezebb

A hullámzó krízishelyzetekkel terhelt jövőben tehát a változásokra kreatívan reagáló, agilis csapatok, és a mentorként is kiválóan teljesítő menedzserek lesznek képesek hatékonyan működni. De hogyan válhat valaki jó vezetővé ebben a felgyorsult, kihívásokkal teli világban? Ezt a kérdést boncolgatta a LEAD: a jövő vezetője konferencia szakértői gárdája. Gigler Anita, a Rossmann HR vezetője szerint az első lépés az önismeret fejlesztése: aki tisztában van a saját erősségeivel és gyengeségeivel, az hatékonyabban képes delegálni a feladatokat, jobban megbízik kollégái munkájában és sikerrel alkalmazza a csapattagokat motiváló felhatalmazó attitűdöt is. Az ilyen menedzser nem csupán felismeri és megérti, hogy milyen folyamatokon mennek keresztül a kollégák és a csapat egésze, de át is érzi a nehézségeiket, így empátiával képes kezelni a kialakult helyzetet. Olyan ez, mint egy szemüveg: ha feltesszük és emberként kezdjük figyelni a lencsén keresztül a munkatársakat, akkor indulnak meg az igazi változások – véli Farkas Margit, az EY Személyügyi Tanácsadás Üzletágának Partnere.

A szemléletváltásra pedig minden eddiginél nagyobb szükség van, hiszen sok nehézséget tartogatott az elmúlt egy év a munkavállalók számára. Többségük arról számol be, hogy a csapatokat korábban jellemző pozitív hangulat nagyban sérült, és a vezetők-kollégák kevésbé tudnak egymással törődni, mint korábban. Lesújtó hatással van a járványhelyzet az emberek önbizalmára is: közel 30%-uk sokkal inkább megkérdőjelezi szakmai teljesítményét, 20%-uk pedig úgy érzi, munkatársai szemében is veszített hitelességéből, holott ez nyilván nem a valós kép. Minden eddiginél nagyobb szükség van tehát a kompetenciafejlesztésre, a munkahelyi coachingra, a megerősítő kommunikációra és a kétirányú teljesítményértékelésekre. Annál is inkább, hiszen nagyon úgy tűnik, hogy a munkavállalók már a poszt-COVID időszakra gyúrnak, több mint harmaduk tervez munkahelyváltást a következő egy évben.

hirdetés

Fenyegető automatizáció vagy hasznos kiegészítő

A digitalizáció már a pandémiát megelőzően is villámsebességgel száguldott, azonban a COVID-helyzet valóságos katalizátorként pörgette fel a technológiai forradalmat a hazai vállalatoknál. Ennek kézzel fogható hatásai vannak az emberek mindennapjaiban, hiszen alapjaiban változott meg a munkavállalói élmény és a feladataink nagy része bármikor, bárhonnan elvégezhető. Ugyanakkor fontos eszköz a technológia a cégek kezében is, a karanténidőszakban ugyanis felbecsülhetetlen értéke van annak, hogy a digitális térben tarthatjuk a kapcsolatot a munkavállalókkal, mérhetjük fel éppen aktuális lelkiállapotukat, ismerhetjük meg problémáikat és nehézségeiket, ezáltal pedig sikeresebbé tehetjük a munkavégzést és javíthatjuk a csapat és a vállalat együttes teljesítményét. Úgy tűnik, a jövő ebbe az irányba mutat: a munkahelyeken a technológia gyorsaságát és hatékonyságát ötvözzük majd az emberi értékekkel, az empátiával és a tehetségek támogatásával.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 7
    Shares

Előző cikk Dodge Challenger: nyers és erős, kizárólag benzinvérűeknek tervezve
Következő cikk A Land Rover és Virgin Galactic 2024-ig meghosszabbítja globális partnerségét